Disznótor - 2006

V. Dezső halála. Az 145 kg-os, fehér-fajta, hízott „Dezső” Vácrátótról érkezett hozzánk. Laci úr, a böllér kora reggel úgy intézte, hogy mikorra megérkeztünk, Dezső már feldolgozható állapotba került. Mikorra megérkezett a társaság, legkorábban a hagymás vérnek örvendezhetett. Mindezek alatt Laci úr fűszerezte, dagasztotta az óriási mennyiségű kolbásznak valót, amit részben sütve fogyasztottuk, majd a többi füstre kerül – úgy mondták. Főtt még orjaleves, ennek spéci ízesítését Raffitól tudakolhattuk. Hatvanliteres fazékban főzték a toroskáposztát. A különleges íz-kompozíciót főleg a csombor nevű fűszerszám adta, – Szécsi Tóni módra. A későbbiekben jött a májas-véres hurka-költemények halma. Meg a flekken is. Ezeket Farkas Jani sütögette finomra. Aztán megérkezett Dusek Pista, kedves harmonikás barátunk. Már éppen táncmulatság kerekedett, amikor a sors áramszünetet rendelt el. Ennek kapcsán aztán sokan hazaballagtak ejtőzni. Ezzel együtt vígan telt a nap.

1. 
2. 
3. 
4. 
5. 
6. 
7. 
8. 
9. 
10. 
11. 
12. 
13. 

Disznótor - 2007

VI. Dezső erősen vonakodott elhagyni ketrecét, és megizzasztotta a böllért és segédeit. Uniós vágás ide, avagy oda, futott még egy kört. Száz futásnak is egy a vége… Dezső később már megadó pózban tűrte a böllér munkálkodását. Ő nem csak szakszerűségével, hanem jó kedvével és tréfáival is segíti disznótorunk sikerét.
A szorgalmas háttércsapat keményen dolgozott. Nélkülük nincs disznótor. A hölgyek jobbára nem Dezsőt, hanem a hagymát siratták. Kora délutánra elkészült a hurka és a kolbász, a gyönyörű sonkák pedig akár füstre is kerülhettek volna, de végül a hurkát-kolbászt gyarapították. A szakszerű feldolgozás után körülbelül nyolcvanan laktunk jól, és a jó ízek emlékén kívül semmi sem maradt.

1. 
2. 
3. 
4. 
5. 
6. 
7. 
8. 
9. 
10. 
11. 

Disznótor - 2009

1. 
2. 
3. 
4. 
5. 
6. 
7. 
8. 
9. 

Disznótor - 2012

1. 
2. 
3. 
4. 
5. 
6. 
7. 
8. 
9. 
10. 
11. 
12. 
13. 
14. 
15.