1032 Budapest, Doberdó út hrsz:16190/2 Műemléki törzsszám: 1523
A kápolna helyén 1778-1780 között, Kühtreiber Antal
óbudai molnármester a csobogó forrás vize mellett nyitott falú stációt
építtetett, amelynek a falfülkéjében az oszlophoz kötözött, szenvedő Krisztus
szobra állt. Az óbudaiak a nyitott falú stációt lebontva 1812-ben építették fel
a ma is látható, barokk stílusú Szent Vér kápolnát. (A kápolna Szent Vér
titulusát hazánk mai határai között csak két másik szakrális épület viseli: a
bátai kegytemplom és a kőszegi temetőkápolna.) A kápolna kapuzata,
oromtetős homlokzata, kis fatornya jellegzetes hangulatot áraszt. Belső terét
egy téglaboltozat két részre, szentélyre és a hajóra osztja. A diadalív rácsát Z. Schwaja,
óbudai lakatosmester 1813-ban készítette. 1819-ben
pedig elkészült a kápolna belső berendezése is. A
toronyban 1843-ban harangot helyeztek el.
A csobogó forrás vizeit összegyűjtő akna ma a
szentély oltára alatt található. Innen egy terasz alatti aknába van kivezetve,
majd a kápolna mellette összegyűlő vizekkel együtt, a sétaút alatti lejtőre folyik.
Hazánkban ez az egyetlen templom illetve kápolna, amelynek oltára alatt forrás
van.
A 210 éves kápolna jelentősége
főleg abban is van, hogy tagja azon kápolnáknak, amelyek ezidőtájt sorra
emelkedtek. Jelentőségét növeli, hogy a kápolnák java része sajnos a városok
terjeszkedésének áldozatai lettek. Amelyek pedig nem, azok jó részét az
időjárás erodáló hatása tette tönkre, így számuk jelentősen lecsökkent. Ez a
kápolna megmaradt. Fennmaradása köszönhető az időszakos, mégis folyamatos
rendeltetésszerű használatának, a rendszeres felügyeletnek, és az egyházközség,
valamint a III. kerületi Önkormányzat, a helyi Egyesület és lakosság
gondoskodásának.
1910. április 17-én a kápolna tetőszerkezete teljesen
leégett, amit Sagmüller József apátplébános javíttatott ki csakúgy, mint az
1929-es károkat is. A kápolna előtti teraszon 1930-ban
a hívek védelmére palafedéses fa tornác készült, melyet 1948-ban bontottak el.
A belső berendezés az 1980-as évek
végén gyújtogatás miatt megsemmisült. A kápolnát az
Óbudai Önkormányzat 2006-ban felújította. 2014-ben a kápolna felvizesedett
falait az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete újította fel a helyi lakosság és az
Önkormányzat támogatásával. Megszüntette a szentély falán kialakult
vízbefolyást, a szentélypadló alatt szivárgót épített ki és lecserélte az
elkorhadt kapu- és ablakszárnyakat.
A domb oldalából kifolyó víz
azonban a falakon további károkat is okozott, a kápolna tetőszerkezete pedig
korhadás áldozata lett. 2021-ben Egyházi támogatással, az
Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete szervezésében, újabb felújítás
következett, melynek során korszerű módszerekkel történt a falak
vízszigetelése, és új tetőszerkezet készült. A szentély falfülkéjébe új
oltárkép lett elhelyezve, valamint két új falfülke is ki lett alakítva. így a boltívet
betöltő vasrács alatt ma három falfülkében képek és szobrok láthatók. Ekkor
lett elhelyezve a Máriacelli kegyszobor hiteles másolata is.
Szent Vérről elnevezett kápolna alaprajza 5,80 x 7,80 m befoglaló méretű félkör-ívesen záródó téglalap, lefedése kontyolt nyeregtető, fatoronnyal. A kápolna falazata vegyes kőfal. A belső terét egy kosárgörbe ívű téglaboltőv két részre osztja, szentélyre és a hajóra. Mindkét tér ½ tégla vastagságú csehsüvegboltozattal fedett. A boltozat a szentély felett félkupola jelleget ölt. A kápolnát a hajótól elválasztó boltívnél a kovácsoltvas diadalív alsó rúdja feltehetően falkötő vasként működhet. A kápolna nyílászárói fa szerkezetűek, az íves záródású bejárati kaput acélrács védi. A kápolna tetőszerkezete fa fedélszék, két főszaruállással, kötőgerendával. A torony 4 oszlopon álló, támducokkal merevített, sisakkal ellátott szerkezet, mely új harang fogadására alkalmas. A tetőhéjazat Tondah húzott hódfarkú cserépfedés. Az esővizeket aluminium ereszcsatorna gyűjti össze.
Az oltár mögötti falfülkében elhelyezett kép Pilátus palotájának udvarán a büntetőoszlophoz kötözött, korbácsolástól vérző és szenvedő Krisztust ábrázolja. A kép felidézi a kápolna helyén egykor állott stáció oszlophoz kötözött Krisztus szobrát. A hátulról megvilágított, ólmozott üvegkép Bráda Tibor képzőművész alkotása. Az oltárkép alatt látható az 1812 évszám, melyet őseink a kápolna építésekor véstek a falazat kövébe. A szentély baloldali falfülkéjében a máricelli Szűz Mária kegyszobra látható, a hátterében sugárzó dicsfénnyel. Mint ismeretes, az 1700-as években a Zichy-ek ezen a dombon helyezték el a máricelli Szüz Mária kegyszobor másolatát, melyhez 50 éven át, évente a hívek tízezrei zarándokoltak. Ezért hívjuk e vidéket Kiscellnek. E régi kegyszobor ma az óbudai Szent Péter és Pál főplébánia templomban látható. Egy buzgó hívő kezdeményezésére és támogatásával a Szűz Mária Társaság nővérei 300 év elmúltával újra a Kiscelli dombra hozták Máriacellből a kegyszobor hiteles másolatát, melyet most a Szent Vér kápolnában helyeztek el. A kegyszobor megjelenésében és szimboliumaiban egyezik a Máriacelli kegyszoborral. A szobor hársfából készült, az ülő Madonnát jobbján a gyermek Jézus. Mária kezében fügét (körtét), Jézus a jobb kezében pedig almát tart, ami az eredendő bűn szimbóluma, és amit Jézus a világ megváltásáért magára vett. Szűz Mária fejét aranyszegélyű fehér fátyol borítja. Mária kék köpenyes, aranyszegélyű ruhát, Jézus pedig aranyszínű ruhát visel. A jobboldali falfülkéjében kapott helyet a Szentháromság kép, melyen a korpusz felett a Szentlelket jelképező galamb, afelett az Atya áldó keze jelenik meg. Mindez utal a kápolna Szentháromság plébániához való kötödésére is, és emlékeztet az egykor Kiscellen működő Trinitárius szerzetesekre, akik templomaikat a Szentháromságnak szentelték. Ez utóbbi két falfülke háttérképét Rácz Gábor tűzzománcművész alkotta meg. A kápolna szentélye zárt állapotában is megtekinthető a kapuzaton kialakított betekintő nyíláson keresztül. Egy kapcsoló segítségével pedig mindez kivilágított állapotban is látható.