Táborhegy hajdani Újlak II. téglagyár rekultivált bányaterületén aktív civil együttműködés alakult ki. Az Önkormányzat támogatásával az Óbuda Hegyvidékiek Egyesülete, a 10 Millió Fa Alapítvány és a Táborhegyi kutyák Facebook-csoport tagjai, Általános iskolánk tanulói odútelepítéssel, szemétszedéssel, a gyalogutak karbantartásával, Miyawaki-erdő ültetésével járul hozzá a természeti értékek megőrzéséhez, gyarapításához. A területet naponta keresik fel kirándulók, kutyások, sportolók.
A Góbuda bevásárlóközpont feletti hatalmas, „elhagyott” területet, pontosabban a „bánya-utó-tájat” a hegyvidékiek Táborhegyi parknak szeretnénk a jövőben hívni. De valójában ismerjük-e ezt a tájat, annak múltját, jelenlegi értékeit, fejlesztési lehetőségeit? A park bejárásakor a tájkép, a tájszerkezet megismerése céljából, képletesen, egy nagy „táj-olvasó-könyv”-ben lapozgatunk. Olvasásában segít Csemez Attila, a tájépítész, helyi őslakos, aki a közel fél évszázada felhagyott agyagbánya területén végbement növénytársulások fokozatos változásait, a mára kialakult növényzetet, és a betelepült fafajokat ismerteti. Piroch Zsuzsa és férje Rezső pedig a már az ott élő állatvilág (madárfajok, rókavárak, hangyabolyok stb.) megismerésében segít, valamint szót ejt Felcsuti László a terület városrendezési szabályzat adta fejlődés lehetőségeiről, funkcióiról.
Az ún. „táj-olvasó-könyv”-ben a lapozgatás során tehát ismerkedhetünk:




A másfél-, kétórás bejárás alkalmával ilyen és hasonlóan izgalmas kérdésekre kaphatnak választ a megjelentek. Szeretettel ajánljuk minden érdeklődőnek!  

• Milyen értéket képvisel a jelenlegi növényállomány?
• Mennyire felel meg a terület egy „park” elvárásainak?
• Mit jelent, illetve jelenthet a Táborhegyi Park a hegyieknek?
• Hogyan járulhat hozzá a park a lakók rekreációs elvárásaihoz?