Hubert Tibor több mint öt évtizeden át tanított matematikát, fizikát és informatikát középiskolában és egyetemen, többek között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Vezető tanárként, tankönyvszerzőként, szakmai díjak birtokosaként generációk gondolkodását formálta.

A festészet 2012 óta vált életének meghatározó részévé, de a két világ nem különül el egymástól: képeiben a struktúra és a szabadság, a rend és az érzelem párbeszédben áll.

A Klubház nagytermében sorozatok és tematikus munkák kapnak helyet – tájak, absztrakt kompozíciók, gondolkodtató, olykor „rejtvényszerű” képek. A Klubház kistermében főként portrék láthatók. A művész különösen szívesen fest matematikusokat, informatikusokat, tudósokat – arcaikon nemcsak a külső jegyeket, hanem a belső figyelmet, az elmélyültséget, az emberi tartást keresi.

Festészetének célja kettős. Egyes képei pihenést, színélményt, csendet kínálnak a nézőnek. Más munkái kérdeznek, gondolkodtatnak, emléket idéznek fel, vagy éppen tanítanak. A művész számára az alkotás nem pusztán esztétikai tevékenység, hanem kapcsolat: híd az emberek között.

Az utóbbi években kísérletező nyitottsága új irányba is vezette, bevonta a mesterséges intelligencia eszközeit is az alkotói folyamatba. Nem helyettesítésként, hanem inspirációként és finomító eszközként, új látásmódok kereséseként.

A május 15-i megnyitó nemcsak kiállítás, hanem találkozási lehetőség is. Régi tanítványok, kollégák, barátok, családtagok gyűlhetnek össze, talán egy-egy osztály vagy egyetemi évfolyam számára is alkalmat adva a viszontlátásra. A művek így nemcsak a falakon, hanem a beszélgetésekben is tovább élnek.

Hubert Tibor képei mögött egy tanár türelme, egy kutató kíváncsisága és egy alkotó belső csendje áll. Aki ellátogat a kiállításra, nemcsak festményeket lát, hanem bepillantást kap egy gondolkodó ember világába.

A tárlat megtekinthető június 9-ig. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.