Helytörténet
Táborhegyi park
Helytörténet
Táborhegyi park
A török kiűzését követően a hegy keleti lejtőjét német telepesek – a Braunhaxlerek – szőlővel telepítették be, amely a korábbi térképeken Lagerberg néven szerepelt. Az elnevezés Buda 1686-os visszafoglalásakor felállított katonai táborra, illetve egyes feltételezések szerint korábbi római táborhelyre utal. A hegyoldal az 1800-as évek második felében települt téglagyár bányaterülete lett, melynek 1971 évi bezárását követően megindult a terület rekultiválása, a bányagödör feltöltése, fák telepítése, a Bécsi út mentén pedig üzletközpont építése.
Táborhegyi park
A 26 hektáros közpark (hrsz: 13600/16) területét a Hidegkuti Nándor út -Perényi út-Remetehegyi út- Máramaros út – Királylaki köz – Erdőalja út – Széphegy utca – Táborhegyi út határolja. Az elmúlt 50 évben beerdősült közpark, a helyi lakosság kezdeményezésére 2023-ban a ’Táborhegyi park’ nevet kapta.
A park az ötven éve felhagyott, rekultivált agyagbánya helyén alakult ki. Mára spontán fejlődésű erdő- és mezőfoltok mozaikja jellemzi. A természet visszavette jussát: az egykori sivár felszínen sokszínű élővilág bontakozott ki.
(húzza balra a csúszkát)
A 26 hektáros közpark (hrsz: 13600/16) területét a Hidegkuti Nándor út -Perényi út-Remetehegyi út- Máramaros út – Királylaki köz – Erdőalja út – Széphegy utca – Táborhegyi út határolja. Az elmúlt 50 évben beerdősült közpark, a helyi lakosság kezdeményezésére 2023-ban a ’Táborhegyi park’ nevet kapta.
A park az ötven éve felhagyott, rekultivált agyagbánya helyén alakult ki. Mára spontán fejlődésű erdő- és mezőfoltok mozaikja jellemzi. A természet visszavette jussát: az egykori sivár felszínen sokszínű élővilág bontakozott ki.
(húzza balra a csúszkát)


(húzza balra a csúszkát)
Napjainkban az élőhely fenntartását már a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatbázisa alapján a Kormányhivatal korlátozó határozata szabályozza, mely előrevetíti a park helyi védelem alá helyezését.
(húzza balra a csúszkát)
Napjainkban az élőhely fenntartását már a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatbázisa alapján a Kormányhivatal korlátozó határozata szabályozza, mely előrevetíti a park helyi védelem alá helyezését.
Zöld sziget a hősziget helyett
A park a szomszédos Budai Tájvédelmi Körzet karsztbokor-erdeinek növény- és állatvilágához kapcsolódik. Gyűjthető gyógynövények, védett fajok – például a magyar repcsény és a budai imola – mellett fokozottan védett orchideák is megjelentek, köztük a méhbangó és a szarvas bangó. Az invazív fásszárú fajok aránya csökkenőben van, de további gyérítésük kiemelt feladat.
A park a szomszédos Budai Tájvédelmi Körzet karsztbokor-erdeinek növény- és állatvilágához kapcsolódik. Gyűjthető gyógynövények, védett fajok – például a magyar repcsény és a budai imola – mellett fokozottan védett orchideák is megjelentek, köztük a méhbangó és a szarvas bangó. Az invazív fásszárú fajok aránya csökkenőben van, de további gyérítésük kiemelt feladat.
Víz – az élet forrása
Az övárkokban csordogáló karsztvíz, a feltörő források és a rétegvizek táplálják az élőhelyet. Elemi érdek, hogy a csapadék és a felszín alatti vizek a területen maradjanak. A kedvező vízellátottság és az összefüggő növényzet intenzív párologtatása révén a park „zöld szivacsként” működik, jelentős hűtőhatással és szén-dioxid-megkötő képességgel.
Egy forró nyári napon az óbudai lakótelepen akár 20 °C-kal magasabb hőmérséklet is mérhető, mint a park árnyas részein. A Budai-hegységen átbukó északnyugati szél természetes módon átszellőzteti a várost, tovább javítva a mikroklímát.
Az övárkokban csordogáló karsztvíz, a feltörő források és a rétegvizek táplálják az élőhelyet. Elemi érdek, hogy a csapadék és a felszín alatti vizek a területen maradjanak. A kedvező vízellátottság és az összefüggő növényzet intenzív párologtatása révén a park „zöld szivacsként” működik, jelentős hűtőhatással és szén-dioxid-megkötő képességgel.
Egy forró nyári napon az óbudai lakótelepen akár 20 °C-kal magasabb hőmérséklet is mérhető, mint a park árnyas részein. A Budai-hegységen átbukó északnyugati szél természetes módon átszellőzteti a várost, tovább javítva a mikroklímát.
Közösségi összefogás
A helyi, Erdőalja úti általános iskolával, önkéntesekkel, valamint Óbuda–Békásmegyer Önkormányzatának támogatásával minden hónap első szombatján hulladékgyűjtés történik. A közösség 2025-ben, fél év alatt több mint 1000 zsák hulladékot távolított el, de mindez csak töredéke az évtizedek során felhalmozódott hulladékoknak.
A helyi, Erdőalja úti általános iskolával, önkéntesekkel, valamint Óbuda–Békásmegyer Önkormányzatának támogatásával minden hónap első szombatján hulladékgyűjtés történik. A közösség 2025-ben, fél év alatt több mint 1000 zsák hulladékot távolított el, de mindez csak töredéke az évtizedek során felhalmozódott hulladékoknak.
Élővilág és aktív természetvédelem
A park értékeit a környező lakosság folyamatosan ismétlődő, Pirochné Simon Zsuzsanna biológiatanár szervezésében, szakemberek által vezetett botanikai, madarász- és természetismereti séta során ismerheti meg.
A parkban megtörtént 55 madárodú kihelyezése. Szinte mindegyikben volt költés, gyakran két fészekalj is. Ez jelzi, hogy a fiatal erdőben még kevés a természetes odú, így az aktív beavatkozás valódi segítséget jelent.
Ősszel darvak vonulnak át, télen süvöltők és csonttollúak érkeznek, tavasszal megszólal a fülemüle. A területen rókavárak és vaddisznódagonya is található, az övárkok élővilága rovaroknak, kétéltűeknek, madaraknak és emlősöknek ad otthont.
A park értékeit a környező lakosság folyamatosan ismétlődő, Pirochné Simon Zsuzsanna biológiatanár szervezésében, szakemberek által vezetett botanikai, madarász- és természetismereti séta során ismerheti meg.
A parkban megtörtént 55 madárodú kihelyezése. Szinte mindegyikben volt költés, gyakran két fészekalj is. Ez jelzi, hogy a fiatal erdőben még kevés a természetes odú, így az aktív beavatkozás valódi segítséget jelent.
Ősszel darvak vonulnak át, télen süvöltők és csonttollúak érkeznek, tavasszal megszólal a fülemüle. A területen rókavárak és vaddisznódagonya is található, az övárkok élővilága rovaroknak, kétéltűeknek, madaraknak és emlősöknek ad otthont.
Vadonleltár – BioBlitz
2026. május 29-én kerül sor a 24 órás vadonleltárra a Bioblitzre, melynek során „több szem többet lát” alapon, a helyi érdeklődő lakosság közösen méri fel a Táborhegyi park növény és állatvilágát. Ez alkalommal 10 rendezvénysátor felállítása történik, ahol biológus szakértők segítségével családok, iskolások, kicsik és nagyok első kézből szerezhetnek ismereteket a park természeti értékeiről.
A természetszerető civilekből, szakemberekből és diákokból szerveződött csapat célja ez alkalommal is a Táborhegyi park értékeinek, természeti kincseinek bemutatása.
2026. május 29-én kerül sor a 24 órás vadonleltárra a Bioblitzre, melynek során „több szem többet lát” alapon, a helyi érdeklődő lakosság közösen méri fel a Táborhegyi park növény és állatvilágát. Ez alkalommal 10 rendezvénysátor felállítása történik, ahol biológus szakértők segítségével családok, iskolások, kicsik és nagyok első kézből szerezhetnek ismereteket a park természeti értékeiről.
A természetszerető civilekből, szakemberekből és diákokból szerveződött csapat célja ez alkalommal is a Táborhegyi park értékeinek, természeti kincseinek bemutatása.





