V. Dezső halála. Az 145 kg-os, fehér-fajta, hízott „Dezső” Vácrátótról érkezett hozzánk. Laci úr, a böllér kora reggel úgy intézte, hogy mikorra megérkeztünk, Dezső már feldolgozható állapotba került. Mikorra megérkezett a társaság, legkorábban a hagymás vérnek örvendezhetett. Mindezek alatt Laci úr fűszerezte, dagasztotta az óriási mennyiségű kolbásznak valót, amit részben sütve fogyasztottuk, majd a többi füstre kerül – úgy mondták. Főtt még orjaleves, ennek spéci ízesítését Raffitól tudakolhattuk. Hatvanliteres fazékban főzték a toroskáposztát. A különleges íz-kompozíciót főleg a csombor nevű fűszerszám adta, – Szécsi Tóni módra. A későbbiekben jött a májas-véres hurka-költemények halma. Meg a flekken is. Ezeket Farkas Jani sütögette finomra. Aztán megérkezett Dusek Pista, kedves harmonikás barátunk. Már éppen táncmulatság kerekedett, amikor a sors áramszünetet rendelt el. Ennek kapcsán aztán sokan hazaballagtak ejtőzni. Ezzel együtt vígan telt a nap.