Ennek ellenére elég későn – a gimnázium negyedik osztályában – döntöttem el, hogy olyan hivatást szeretnék választani, ahol a rajz központi szerepet kap. A Képzőművészeti Egyetemet 2001-ben végeztem el grafika szakon. Nem sikerült rögtön olyan foglalkozást találnom, ami szorosan köthető lehetne a végzetségemhez, de nem bánom egyik kitérőt sem az úton, ami végül elvezetett ahhoz, hogy most – immáron 8. éve – a Múzeumban dolgozhatok rajzolóként. Sajnos sokszor hosszabb idő is eltelt anélkül, hogy alkottam volna, de mostanság egyre gyakrabban ragadom meg a ceruzát, hogy rajzoljak, mert érzem, hogy nagy szükségem van rá.

Művészi megnyilvánulásai a múzeumi munkához kötődnek, vagy más élmények is befolyásolják?

Általában kisebb méretű grafikákat készítek, amelyeknek utazásaim, kirándulásaim élményei az ihletői. Főleg természeti szépségek (virágok, fák, erdei képek), letűnt korok emberi alkotásai (templomok, régi házak) szerepelnek a témák között. Újabb grafikáimban még jobban a természet szépségei felé fordítottam a figyelmemet. Szeretném megmutatni, hogy a természet adta csodák ott vannak körülöttünk, csak észre kell venni őket. Ha elég fogékonyak vagyunk rá belopakodnak a mindennapjainkba és megszépítik még a borúsabb napokat is. Mostanában ennek egyre nagyobb szükségét érzem, és úgy gondolom evvel nem vagyok egyedül.

Köszönjük az információkat, és a tisztelt érdeklődőket pedig szeretettel várjuk Orsolya kiállításán!