A Kisképzőt követően a Pannónia Rajzfilmstúdió rajzolójaként dolgoztam, majd a Brunszvik Teréz Főiskola művésztanár hallgatója voltam. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festőszakán 2001-ben végeztem.

Tradicionális, olaj-vászon technikával születő, különböző, de egymás közelségében álló, így részben egymásból következő témák lakják be festett munkáimat, illetve ceruza- és tusrajzaimat. Talányos terepek, az idő térbeli kivetülései, egy belső utazás reminiszcenciái, panteisztikus szemléletű tájak, fiktív és expresszív, önmagunkból kiinduló utak, később madarak és bárkák, elhagyott tárgyak, s néhány szimbolikus töltetű, határhelyzetek után kutató, az ember itteni sorsát képesítő figura.

A látvány jelképivé sűrítése. Kontemplatív beállítottság jellemezte e munkákat, amelyeket cselekvésorientált festőiség kísért: jellegzetesen a földszínek dominanciája, a festékréteg pasztózus felhordása.

A külvilág tapasztalatai alapján egy sajátos, fiktív világot hozok létre. Az intuíció, a belső átélés, a szuggesztív erő – a festészet iránti elhivatottságom alapjai.

Figurális, filozofikus festészetem sajátosan kiérlelt ízeket, festőeljárásokat hordoz: a jelenségek, a dolgok atmoszferikus megjelenítése mellett azok organikus törvényszerűségeit is prezentálja.

Úgy gondolom, hogy a festészet mindenekelőtt érzés, lelki folyamat, gondolataink közvetítésének terepe. Kivételes ereje éppen abban rejlik, hogy más szférába hívja meg, emeli át a nézőt. Egy szellemi, meditatív, ugyanakkor érzéki, festői közegbe.

Corpus című kiállításom képei, dologi-tárgyi részletei, motívumai jelenséggé képesek átváltozni. Az átlényegülés színterei. A határ csupán a végtelen kezdetének határa: egy gondolatnak, egy érzésnek, egy a valóság felett lebegő szellemi tartománynak.

Rendszeresen tartok tematikus alkotóműhely-foglalkozásokat, valamint felkészítő tanfolyamot különböző korosztályú növendékeknek, művészeti iskolába készülő érdeklődőknek.

Tánczos Krisztina