Ez különösen érdekes hatást kelt, ha egy filmnegatívot világítunk át, nem véletlen, hogy a technikát fényképészek használták előszeretettel a múlt század elejétől. Napjainkban azonban a digitális fényképezés térnyerésével szinte teljesen feledésbe merültek a kéknyomatok.

Veres Dalma fotós most ezt az izgalmas képalkotó módszert porolta le, de nem állt meg a fotónegatívoknál, szárított levelek erezetének reprodukálásánál, hanem a legkülönbözőbb hétköznapi tárgyak vetületét „süttette” papírra, szövetre, egyéb felületekre, míg végül egy érdekes mintázat vált visszatérővé a művekben: a háztartási szemét használata.

Bármennyire nem kívánatos a modern emberi léttel járó hulladéktermelés, lassan elfogynak azok a tájak, amelyek érintetlenek az emberi tevékenységtől és egyre kevésbé kérdés, hogy visszafordítható-e ez a folyamat, inkább az, hogy mennyire tudunk együtt élni az így átformált környezetünkkel. Amíg az ideálképeink, a szépségről alkotott elképzeléseink tiszták és makulátlanok, addig a valóságban ez egyre kevésbé életszerű.

Az újrahasznosítás, a hulladék alapanyagként való felhasználása a képzőművészetben nem új gondolat, de Dalma képein egy nylon zacskó vagy egy söröskupak nem tájat elcsúfító seb, oda nem illő részlet, hanem éppen ellenkezőleg: a termést megtestesítő gyümölcs, napfényben vibráló víztömeg vagy a földi diverzitást bemutató élőlények alkotóeleme. A törmelékek, hulladékok nem válnak el élesen környezetüktől, beleolvadnak, átlényegülnek, sőt, nem titkolt céljuk, hogy gyönyörködtessenek.

A kiállítást Merényi Dávid festőművész nyitja meg, aki beszél majd a művészet társadalmi felelősségéről, az alkotások, művek potenciális kulturális hatásáról, gondolatébresztő szerepükről, majd bemutatkozik Dalma, és betekintést enged az alkotás folyamataiba, a képek történetébe. A megnyitó alatt Ratkóczi Huba gitárzenéje biztosítja a művekhez illő hangulatot.

Mindenkit szeretettel várunk az Óhegy Klubházban!

Varga Szabolcs