ÓHEGY NAPOK – 2026.
Június 12. péntek,-13. szombat,-14. vasárnap.
Ebben az évben – azt nem mondhatjuk, hogy ünnepeljük – emlékezünk meg a mohácsi csata 500.-ik évfordulójáról. A korabeli Európa, egyik legkorszerűbb hadserege szenvedett vereséget a túlerőben lévő törököktől.
Az elvesztett csata következménye lett az ország három részre szakadása és a 150 éves török uralom. Az állandó csatározások, végvári harcok és várostromok mellett, a török és magyar lakosság sok helyen, kényszerűségből ugyan, de megpróbált együtt élni, egymás mellett békésen. Ennek az együttélésnek hosszútávú, napjainkig is ható következményei lettek, pl. a kávé ivás szokásának elterjedése (nemcsak nálunk, de Európa-szerte is). A magyar és a török asszonyok, hímzés mintákat és recepteket cserélgettek egymás között, népdalainkban is fellelhetőek török motívumok és sok török katona házasodott be magyar családokba és telepedett le végleg Magyarországon. Az egyik híres dervis katona (Gül Baba) itt alapította meg és vezette kolostorát, síremléke ma is látható a Rózsadomb lábánál.
Cikk megosztása:
További programok:
További hírek, programok
ÓHEGY NAPOK – 2026.
Június 12. péntek,-13. szombat,-14. vasárnap.
Ebben az évben – azt nem mondhatjuk, hogy ünnepeljük – emlékezünk meg a mohácsi csata 500.-ik évfordulójáról. A korabeli Európa, egyik legkorszerűbb hadserege szenvedett vereséget a túlerőben lévő törököktől.
Az elvesztett csata következménye lett az ország három részre szakadása és a 150 éves török uralom. Az állandó csatározások, végvári harcok és várostromok mellett, a török és magyar lakosság sok helyen, kényszerűségből ugyan, de megpróbált együtt élni, egymás mellett békésen. Ennek az együttélésnek hosszútávú, napjainkig is ható következményei lettek, pl. a kávé ivás szokásának elterjedése (nemcsak nálunk, de Európa-szerte is). A magyar és a török asszonyok, hímzés mintákat és recepteket cserélgettek egymás között, népdalainkban is fellelhetőek török motívumok és sok török katona házasodott be magyar családokba és telepedett le végleg Magyarországon. Az egyik híres dervis katona (Gül Baba) itt alapította meg és vezette kolostorát, síremléke ma is látható a Rózsadomb lábánál.