Hűha! Mi ez? Kígyó, aminek tolla van? Mi több, nem csak tolla, de még földje is! Ez valóban nem lehet más, csak egy igazi varázskígyót! Nézzünk csak körül egy kicsit ezen a tájon: merre lehet vajon? A hely: Közép-Amerika, az a mesebeli kor, amelybe visszapillantunk, pedig a középkor, egészen pontosan az Amerika felfedezését követő spanyol hódítás időszaka.
Hogy ne maradjak adós a bemutatkozással sem: Gedeon Péter vagyok, építész, aki szeret rajzolni, és akit nagyon régóta foglalkoztat ez a kor és az európai hódítás után megmaradt művészeti emlékek különös esztétikája. Hosszú évek óta gyűjtöm az ezzel a témával foglalkozó könyveket, fotóalbumokat. Építészeti tevékenységem mellett foglalkozom grafikával, és nagyon szeretem az akvarelleket: készítek is néhányat. A 2000-es évek elején esik le nekem a tantusz: 2022-ben lesz 530. évfordulója Amerika felfedezésének. Ekkorra már van néhány grafikám ebből a tárgykörből, de ez kevés: ’22-re össze kellene állítani egy kiállításra alkalmas anyagot az ősi indián művészet maradványaiból. Megtörténik: 2022-ben három kiállításom is nyílik ebben a témában.
A téma aktualitása lényegében folyamatos: Kolumbus persze nem tehető felelőssé a spanyol hódítás miatt: Ő 1492-ben felfedezi Amerikát (Ő még úgy tudta, Indiát), de a földrész meghódítása Hernando Cortez 1519-ben kezdi meg az Azték Birodalom meghódítását, amelyet súlyos harcok árán el is foglal. 1520-ban az indián birodalmat Spanyolországhoz csatolják.
A hódítást Francesco Pizarro konkvisztádor (hódító) vezér folytatja:1525-ben ő az Azték Birodalomtól délre elterülő, hatalmas Inka Birodalmat akarja meghódítani. Meg is teszi, ám ez sokkal keményebb diónak bizonyul, mint az aztékok birodalmának elfoglalása. Annak ellenére, hogy 1533-ban Pizarro aljas, áruló módon elfogja és kivégezteti Atahualpát, az utolsó inkát és a birodalom elbukik, annak területét azonban a spanyolok csak 1572-ben tudják a Kasztíliai Királysághoz csatolni.
Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy mégis, miféle szerzet ez a Tollaskígyó? A kiállítás anyagából pontosan kiderül: nem csak a képekből, a tárlat szerves részét képező szöveges ismertetésből is. Most csak annyit róla, hogy létező, élő személy volt, még templomot is építettek neki, hiszen kultúrhéroszi tevékenysége eredményeként az egész földrészen istenként tisztelik Őt.
Gedeon Péter