– Azért nem tűnik rossz helynek – állapította meg Norina, ahogy lelépett a buszról.

– Egyáltalán nem – bólintott Milli mosolyogva, és nagyot szippantott a levegőből. Pitypang- és forrásillat volt. Az élmények, az önfeledt és boldog pillanatok illata. Levélberek egyáltalán nem tűnt fenyegetőnek. A lány érezte, hogy az üdezöld fűszálak a csupasz bőrfelületet simogatják a lábán, amit nem takart fehér szandáljának vékony pántja; hosszú, gesztenyebarna hajába pedig belekapott a nyári szellő.

– Egy kis csendet kérnék! – kiáltotta Száraz tanárnő, és figyelmeztetésképpen magasba emelte a kezét. Kék kockás blúzának ujja ettől visszacsúszott a könyökéig.

Milli elmosolyodott. Kék! Korábban elképzelhetetlen volt, hogy az osztályfőnökük bármilyen szürkétől eltérő színű ruhát vegyen magára. Norina terve működött. Igaz, hogy csak apró lépésenként történt változás, de a lányok számára minden egyes majdnem-mosoly, visszatartott gúnyos megjegyzés vagy új szín hatalmas sikert jelentett.

Elvégre a viharnak sem egyik pillanatról a másikra lesz vége. Először nem dörög és villámlik tovább. Aztán az eső is eláll. Majd a szürke felhők mögül előtör egy-egy napsugár, magával hozva a reményt. A reményt, hogy nem tart örökké a vihar. Hogy a zivatarok után a fény jön el, hogy felszárítsa a felhők könnyeit. Vagy hogy a cseppekben meglássuk a szivárványt.

– A táborvezető szeretne bemutatkozni, és ismertetné a tábor szabályait. Mindenki figyeljen! Ha valaki megszegi ezeket, akkor…

Hát, igen. Kis lépésekben. De akkor is!

Az osztály lassan elcsendesedett, és a Száraz tanárnő mellett álldogáló emberre nézett. Az idős férfi szinte eltörpült a szikár osztályfőnök mellett. Alacsony volt, gömbölyű hasát piros kockás ing takarta. Haja csak kétoldalt volt, az is hófehér – a mosolya azonban tele volt szeretettel és jósággal.

– No, azért nem kell megijedni! – szólalt meg. A hangja reszelős volt, és meleg. Millinek a fahéjas cukorral szórt kalács jutott róla eszébe. – Nem lesz sok szabály, inkább csak amolyan házirend. Először is: az én nevem Bernát, és én vagyok a levélbereki tábor vezetője. Csak néhány fontos tudnivalót szeretnék megosztani veletek.