Helytörténet

Kubik utca

A Bécsi út 256. számtól egészen a Testvérhegyi lejtőig fut az érdekes elnevezésű Kubik utca. Mire is utalhat az elnevezés eredete? Talán nem meglepő, hogy pár száz évvel ezelőtt, ezen a területen is aktív szőlőművelés zajlott, amely Óbudára jellemzően, kisebb parcellákon történt. A fellelhető és kutatható térképeken jól látszik, hogy a későbbi utcán parcellahatár húzódott a Bécsi útig. Ezeken a keskeny földsávokon közlekedtek a szőlőművelők, tehát „utca” rendeltetése már korábban megjelent.

A XX. század elején már a Kőbányai Gőztéglagyár Óbudai Gyártelepének tekintélyt parancsoló komplexuma működött az egyre jobban igénybe vett földszektoron. Szomszédságában még egy futballpálya is működött, amely az 1944-es háborús légifotókon jól látszik. Az idők során a szőlőföldek kipusztultak, a téglagyár bezárt, a területet szép fokozatosan beépítették. 1972-ben került sor az utca „Kubik” elnevezésére. Gondolhatnánk, hogy az utcanév választás a szegény sorsú, főleg a Viharsarokból származó munkásrétegre utal, akik óriási munkájukkal szinte felépítették a XIX. század második felétől a megszülető, modern Magyarországot.

Hatalmas földtömeget mozgattak meg fatalicskájukkal, (plusz csákány, ásó, lapát), amely után bérüket kapták. Egy kubik (mint egység) 6,86 köbméter volt, amely alapján pontosan meghatározták a munkások fizetését, ami igen-igen csekély volt az elvégzett munkájuk után. Kubikosok természetesen Óbudán is voltak, leginkább a Flórián téren gyülekeztek és az akkor még ott álló Fogadalmi-Szent Flórián szobor árnyékában várták a munkalehetőséget. Leginkább ún. bandákba csoportosultak és vállaltak munkát, együtt laktak, főztek egymásra. Esetünkben azonban a kubik szó az egykori téglagyári bányagödörre vezethető vissza. Nemcsak Óbudán, hanem országszerte voltak téglagyári kubikok (nagyobb gödrök), amelyeket utóbb vagy feltöltöttek, vagy más funkciót kaptak..