Az Emléktáros-küldetés folytatódik!
Betűvadászatra fel!
Emléktáros-küldetés – Kódfejtő játék
Olvass, nyomozz, fejts kódot! – A felejtéselixír
Amarilla néni a második fordulóban változtatott kicsit a szabályokon, hogy ne legyen unalmas a játék: most ő fogja megadni a hatjegyű kódot, és nektek kell hozzá megtalálni a nyomokat!
Minden feladvány megfejtése egy vagy több szó. Ha ezeket kitalálod, akkor már csak annyi a feladatod, hogy a kód számjegyeit sorrendben az egyes megoldásokhoz rendeled (hat számjegy hat rejtvény), és megkeresed az adott szó, szócsoport azon a helyen álló betűjét (például ha az EMLÉK szóhoz rendelt szám a 2, akkor az M betűt kell külön feljegyezned). Ha jól dolgoztál, akkor a hat betűt összeolvasva máris tiéd a megfejtés! (A kettős betűk két külön betűnek számítnak.)
Az Amarilla néni által megadott kód: 139652
A második küldetés: A felejtéselixír.
Kódfejtő játék
Gratulálunk!
Most már csak egy aprócska feladat választ el a végső győzelemtől. Ha eddig eljutottál, akkor mostanra hat betű van a birtokodban. Ha ezeket összeolvasod, máris tiéd egy értelmes szó, melynek a történetben is nagy szerepe van.
Ha kitalálod ezt a szót, azzal ismét bebizonyítod, hogy remek kódfejtő vagy! Ezt a szót kell beküldened az egyesulet@ohegy.hu címre 2026. április1-ig. Érdemes megpróbálni, hisz a helyes megfejtőket Amarilla néni újra megjutalmazza!
Schneller Hanga Boróka:
A felejtéselixír – részlet
Az Emléktár hatalmas volt. Milli kicsinek és elveszettnek érezte magát benne. Az épület tetejét nem látta, olyan magasan volt.
– Ez volna az Emléktár! – jelentette be büszkén Amarilla néni.
Milli óvatosan tett egy lépést előre, és körbefordult a tengelye körül. Minden irányban könyvespolchoz hasonló szekrények vették körül, melyek valószínűleg a plafonig értek – azonban ezt a lány nem láthatta.
A polcokon fényes gömbök sorakoztak.
Az emlékek!
Az Emléktáros leemelt négy gömböt a polcról és a fiataloknak adta. Milli megdöbbent a gömb súlyától és hűvös érintésétől. Valamiért arra számított, hogy a kezébe adott tárgy könnyű lesz, és bizsergetően meleg, mintha fényből lenne.
– Mik ezek? – kérdezte Norina. – Mármint az rendben van, hogy ezekben a gömbökben tárolódnak az emlékek, de micsodák maguk a gömbök?
Amarilla néni elmosolyodott.
– Remek kérdés. A gömbök lehullott csillagokból készültek.
Milli áhítatosan végigsimított a gömb sima felületén. Egy csillag… Egy darabka csillagot tart a kezében!
– Hullócsillagokból? – Norina szemei elkerekedtek.
Az Emléktáros bólintott.
– Igen. Egyedül ez az anyag tudja megkötni az emlékeket.
– De miért? – kérdezett vissza a szőke lány.
– Azt hiszem, ezt tudom – szólalt meg ekkor Blanka, majd jóváhagyás reményében Amarilla nénihez fordult. Az idős hölgy bólintott.
– Mondd csak, kedvesem!
Blanka megköszörülte a torkát.
– Igazából ez egy elég fura dolog. Úgy értem, eleinte a hullócsillagok azok voltak, amik. Mármint tudjátok, ahogy a fizikatankönyvek tanítják: hidrogén, hélium, satöbbi. De aztán az emberek elkezdtek kívánni, ha megláttak egyet. Pedig a hullócsillagoknak nem volt semmilyen különleges ereje. Eleinte. De az emberek annyira hittek a csodában, hogy az megtörtént. Az emberek hite keltette életre ezt a csodát. A csillagok már nem csak kémiai anyagokból álltak. Bennük volt az emberek hite, a vágyaik, a reményeik, az álmaik. El tudtok képzelni ennél csodálatosabb anyagot?
Blanka arca egészen kipirult, mire befejezte a mesélést. Sóhajok Őrzőjeként sok emléket látott, melyek a hullócsillagokhoz kapcsolódtak.
Milli az arcához érintette a gömböt.
Egy anyag, ami az emberek hitéből, vágyaiból, reményeiből és álmaiból áll össze. Tényleg csodálatos!
Schneller Hanga Boróka:
A felejtéselixír – részlet
z Emléktár hatalmas volt. Milli kicsinek és elveszettnek érezte magát benne. Az épület tetejét nem látta, olyan magasan volt.
– Ez volna az Emléktár! – jelentette be büszkén Amarilla néni.
Milli óvatosan tett egy lépést előre, és körbefordult a tengelye körül. Minden irányban könyvespolchoz hasonló szekrények vették körül, melyek valószínűleg a plafonig értek – azonban ezt a lány nem láthatta.
A polcokon fényes gömbök sorakoztak.
Az emlékek!
Az Emléktáros leemelt négy gömböt a polcról és a fiataloknak adta. Milli megdöbbent a gömb súlyától és hűvös érintésétől. Valamiért arra számított, hogy a kezébe adott tárgy könnyű lesz, és bizsergetően meleg, mintha fényből lenne.
– Mik ezek? – kérdezte Norina. – Mármint az rendben van, hogy ezekben a gömbökben tárolódnak az emlékek, de micsodák maguk a gömbök?
Amarilla néni elmosolyodott.
– Remek kérdés. A gömbök lehullott csillagokból készültek.
Milli áhítatosan végigsimított a gömb sima felületén. Egy csillag… Egy darabka csillagot tart a kezében!
– Hullócsillagokból? – Norina szemei elkerekedtek.
Az Emléktáros bólintott.
– Igen. Egyedül ez az anyag tudja megkötni az emlékeket.
– De miért? – kérdezett vissza a szőke lány.
– Azt hiszem, ezt tudom – szólalt meg ekkor Blanka, majd jóváhagyás reményében Amarilla nénihez fordult. Az idős hölgy bólintott.
– Mondd csak, kedvesem!
Blanka megköszörülte a torkát.
– Igazából ez egy elég fura dolog. Úgy értem, eleinte a hullócsillagok azok voltak, amik. Mármint tudjátok, ahogy a fizikatankönyvek tanítják: hidrogén, hélium, satöbbi. De aztán az emberek elkezdtek kívánni, ha megláttak egyet. Pedig a hullócsillagoknak nem volt semmilyen különleges ereje. Eleinte. De az emberek annyira hittek a csodában, hogy az megtörtént. Az emberek hite keltette életre ezt a csodát. A csillagok már nem csak kémiai anyagokból álltak. Bennük volt az emberek hite, a vágyaik, a reményeik, az álmaik. El tudtok képzelni ennél csodálatosabb anyagot?
Blanka arca egészen kipirult, mire befejezte a mesélést. Sóhajok Őrzőjeként sok emléket látott, melyek a hullócsillagokhoz kapcsolódtak.
Milli az arcához érintette a gömböt.
Egy anyag, ami az emberek hitéből, vágyaiból, reményeiből és álmaiból áll össze. Tényleg csodálatos!