Honnan – hová?

Honnan - hová? - Baráti beszélgetés Rófusz Ferenc Oscar-díjas, animációs filmrendezővel az Óhegy Klubházban

„Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert egész életemben azt csinálhattam, amit szeretek” – mutatkozik be Rófusz Ferenc.
„A hobbim a munkám!”
Amikor elkezdtem az animációs filmkészítést, olyan egyedi filmet akartam kitalálni, amit korábban nem készített még senki – így jött létre A Légy, háttér-animációs technológiával.
Akkor, több mint 40 éve, gondolni sem mertem, hogy egy Oscar díjjal ismerik el a filmem ott, ahol ezt a műfajt kitalálták.
Édesanyám mondta, aki mindig, mindenben támogatott, hogy, ha valamiben nagyon hiszek, az előbb-utóbb megvalósul, ezért mindig kitartottam az elképzeléseim mellett, így – bár ezt ő nem mondta, – 40 év után, megvalósult Az utolsó vacsora filmtervem is.

Szerencsésnek tartom magam azért is, mert dolgozhattam a Pannónia Filmstúdióban, annak fénykorában és Németország után az amerikai kontinens legnagyobb stúdióiban is, de azért is, mert mióta 20 éve ismét Magyarországon élek, dolgozhatok a legtehetségesebb animációs szakemberekkel és velük készíthetek újabb és újabb filmeket. A filmkészítés csapatmunka, nélkülük nem valósíthatnám meg az álmaimat.

Végül a Ticket című filmem mottójával zárnám a mondandómat:
„Az élet értelme, egy értelmes élet!”
Nekem szerencsére, ez megadatott!

Cikk megosztása:

További programok:
További hírek, programok

Honnan – hová?

2022-04-09 |

Honnan - hová? - Baráti beszélgetés Rófusz Ferenc Oscar-díjas, animációs filmrendezővel az Óhegy Klubházban

„Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert egész életemben azt csinálhattam, amit szeretek” – mutatkozik be Rófusz Ferenc.
„A hobbim a munkám!”
Amikor elkezdtem az animációs filmkészítést, olyan egyedi filmet akartam kitalálni, amit korábban nem készített még senki – így jött létre A Légy, háttér-animációs technológiával.
Akkor, több mint 40 éve, gondolni sem mertem, hogy egy Oscar díjjal ismerik el a filmem ott, ahol ezt a műfajt kitalálták.
Édesanyám mondta, aki mindig, mindenben támogatott, hogy, ha valamiben nagyon hiszek, az előbb-utóbb megvalósul, ezért mindig kitartottam az elképzeléseim mellett, így – bár ezt ő nem mondta, – 40 év után, megvalósult Az utolsó vacsora filmtervem is.

Szerencsésnek tartom magam azért is, mert dolgozhattam a Pannónia Filmstúdióban, annak fénykorában és Németország után az amerikai kontinens legnagyobb stúdióiban is, de azért is, mert mióta 20 éve ismét Magyarországon élek, dolgozhatok a legtehetségesebb animációs szakemberekkel és velük készíthetek újabb és újabb filmeket. A filmkészítés csapatmunka, nélkülük nem valósíthatnám meg az álmaimat.

Végül a Ticket című filmem mottójával zárnám a mondandómat:
„Az élet értelme, egy értelmes élet!”
Nekem szerencsére, ez megadatott!

Cikk megosztása:

További hírek, programok