Helytörténet
Szent Vér kápolna története
Helytörténet
Szent Vér kápolna története
1032 Budapest, Doberdó út hrsz:16190/2 Műemléki törzsszám: 1523
A kápolna helyén 1778-1780 között, Kühtreiber Antal óbudai molnármester a csobogó forrás vize mellett nyitott falú stációt építtetett, amelynek a falfülkéjében az oszlophoz kötözött, szenvedő Krisztus szobra állt. Az óbudaiak a nyitott falú stációt lebontva 1812-ben építették fel a ma is látható, barokk stílusú Szent Vér kápolnát. (A kápolna Szent Vér titulusát hazánk mai határai között csak két másik szakrális épület viseli: a bátai kegytemplom és a kőszegi temetőkápolna.) A kápolna kapuzata, oromtetős homlokzata, kis fatornya jellegzetes hangulatot áraszt. Belső terét egy téglaboltozat két részre, szentélyre és a hajóra osztja. A diadalív rácsát Z. Schwaja, óbudai lakatosmester 1813-ban készítette. 1819-ben pedig elkészült a kápolna belső berendezése is. A toronyban 1843-ban harangot helyeztek el. A csobogó forrás vizeit összegyűjtő akna ma a szentély oltára alatt található. Innen egy terasz alatti aknába van kivezetve, majd a kápolna mellette összegyűlő vizekkel együtt, a sétaút alatti lejtőre folyik. Hazánkban ez az egyetlen templom illetve kápolna, amelynek oltára alatt forrás van. A 210 éves kápolna jelentősége főleg abban is van, hogy tagja azon kápolnáknak, amelyek ez idő tájt sorra emelkedtek. Jelentőségét növeli, hogy a kápolnák java része sajnos a városok terjeszkedésének áldozatai lettek. Amelyek pedig nem, azok jó részét az időjárás erodáló hatása tette tönkre, így számuk jelentősen lecsökkent. Ez a kápolna megmaradt. Fennmaradása köszönhető az időszakos, mégis folyamatos rendeltetésszerű használatának, a rendszeres felügyeletnek, és az egyházközség, valamint a III. kerületi Önkormányzat, a helyi Egyesület és lakosság gondoskodásának. 1910. április 17-én a kápolna tetőszerkezete teljesen leégett, amit Sagmüller József apátplébános javíttatott ki csakúgy, mint az 1929-es károkat is.
A kápolna előtti teraszon 1930-ban a hívek védelmére palafedéses fa tornác készült, melyet 1948-ban bontottak el. A belső berendezés az 1980-as évek végén gyújtogatás miatt megsemmisült. A kápolnát az Óbudai Önkormányzat 2006-ban felújította. 2014-ben a kápolna felvizesedett falait az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete újította fel a helyi lakosság és az Önkormányzat támogatásával. Megszüntette a szentély falán kialakult vízbefolyást, a szentélypadló alatt szivárgót épített ki és lecserélte az elkorhadt kapu- és ablakszárnyakat. A domb oldalából kifolyó víz azonban a falakon további károkat is okozott, a kápolna tetőszerkezete pedig korhadás áldozata lett. 2021-ben Egyházi támogatással, az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete szervezésében, újabb felújítás következett, melynek során korszerű módszerekkel történt a falak vízszigetelése, és új tetőszerkezet készült. A szentély falfülkéjébe új oltárkép lett elhelyezve, valamint két új falfülke is ki lett alakítva. így a boltívet betöltő vasrács alatt ma három falfülkében képek és szobrok láthatók. Ekkor lett elhelyezve a Máriacelli kegyszobor hiteles másolata is.
1032 Budapest, Doberdó út hrsz:16190/2 Műemléki törzsszám: 1523
A kápolna helyén 1778-1780 között, Kühtreiber Antal óbudai molnármester a csobogó forrás vize mellett nyitott falú stációt építtetett, amelynek a falfülkéjében az oszlophoz kötözött, szenvedő Krisztus szobra állt. Az óbudaiak a nyitott falú stációt lebontva 1812-ben építették fel a ma is látható, barokk stílusú Szent Vér kápolnát. (A kápolna Szent Vér titulusát hazánk mai határai között csak két másik szakrális épület viseli: a bátai kegytemplom és a kőszegi temetőkápolna.) A kápolna kapuzata, oromtetős homlokzata, kis fatornya jellegzetes hangulatot áraszt. Belső terét egy téglaboltozat két részre, szentélyre és a hajóra osztja. A diadalív rácsát Z. Schwaja, óbudai lakatosmester 1813-ban készítette. 1819-ben pedig elkészült a kápolna belső berendezése is. A toronyban 1843-ban harangot helyeztek el. A csobogó forrás vizeit összegyűjtő akna ma a szentély oltára alatt található. Innen egy terasz alatti aknába van kivezetve, majd a kápolna mellette összegyűlő vizekkel együtt, a sétaút alatti lejtőre folyik. Hazánkban ez az egyetlen templom illetve kápolna, amelynek oltára alatt forrás van. A 210 éves kápolna jelentősége főleg abban is van, hogy tagja azon kápolnáknak, amelyek ez idő tájt sorra emelkedtek. Jelentőségét növeli, hogy a kápolnák java része sajnos a városok terjeszkedésének áldozatai lettek. Amelyek pedig nem, azok jó részét az időjárás erodáló hatása tette tönkre, így számuk jelentősen lecsökkent. Ez a kápolna megmaradt. Fennmaradása köszönhető az időszakos, mégis folyamatos rendeltetésszerű használatának, a rendszeres felügyeletnek, és az egyházközség, valamint a III. kerületi Önkormányzat, a helyi Egyesület és lakosság gondoskodásának. 1910. április 17-én a kápolna tetőszerkezete teljesen leégett, amit Sagmüller József apátplébános javíttatott ki csakúgy, mint az 1929-es károkat is.
A kápolna előtti teraszon 1930-ban a hívek védelmére palafedéses fa tornác készült, melyet 1948-ban bontottak el. A belső berendezés az 1980-as évek végén gyújtogatás miatt megsemmisült. A kápolnát az Óbudai Önkormányzat 2006-ban felújította. 2014-ben a kápolna felvizesedett falait az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete újította fel a helyi lakosság és az Önkormányzat támogatásával. Megszüntette a szentély falán kialakult vízbefolyást, a szentélypadló alatt szivárgót épített ki és lecserélte az elkorhadt kapu- és ablakszárnyakat. A domb oldalából kifolyó víz azonban a falakon további károkat is okozott, a kápolna tetőszerkezete pedig korhadás áldozata lett. 2021-ben Egyházi támogatással, az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete szervezésében, újabb felújítás következett, melynek során korszerű módszerekkel történt a falak vízszigetelése, és új tetőszerkezet készült. A szentély falfülkéjébe új oltárkép lett elhelyezve, valamint két új falfülke is ki lett alakítva. így a boltívet betöltő vasrács alatt ma három falfülkében képek és szobrok láthatók. Ekkor lett elhelyezve a Máriacelli kegyszobor hiteles másolata is.
Épület leírása
Szent Vérről elnevezett kápolna alaprajza 5,80 x 7,80 m befoglaló méretű félkör-ívesen záródó téglalap, lefedése kontyolt nyeregtető, fatoronnyal. A kápolna falazata vegyes kőfal. A belső terét egy kosárgörbe ívű téglaboltív két részre osztja, szentélyre és a hajóra. Mindkét tér ½ tégla vastagságú csehsüvegboltozattal fedett. A boltozat a szentély felett félkupola jelleget ölt. A kápolnát a hajótól elválasztó boltívnél a kovácsoltvas diadalív alsó rúdja feltehetően falkötő vasként működhet. A kápolna nyílászárói fa szerkezetűek, az íves záródású bejárati kaput acélrács védi. A kápolna tetőszerkezete fa fedélszék, két főszaruállással, kötőgerendával. A torony 4 oszlopon álló, támducokkal merevített, sisakkal ellátott szerkezet, mely új harang fogadására alkalmas. A tetőhéjazat Tondah húzott hódfarkú cserépfedés. Az esővizeket alumínium ereszcsatorna gyűjti össze.
Kápolna szentélye, szobrai és képei
Az oltár mögötti falfülkében elhelyezett kép Pilátus palotájának udvarán a büntetőoszlophoz kötözött, korbácsolástól vérző és szenvedő Krisztust ábrázolja. A kép felidézi a kápolna helyén egykor állott stáció oszlophoz kötözött Krisztus szobrát. A hátulról megvilágított, ólmozott üvegkép Bráda Tibor képzőművész alkotása. Az oltárkép alatt látható az 1812 évszám, melyet őseink a kápolna építésekor véstek a falazat kövébe. A szentély baloldali falfülkéjében a máricelli Szűz Mária kegyszobra látható, a hátterében sugárzó dicsfénnyel. Mint ismeretes, az 1700-as években a Zichy-ek ezen a dombon helyezték el a máricelli Szüz Mária kegyszobor másolatát, melyhez 50 éven át, évente a hívek tízezrei zarándokoltak. Ezért hívjuk e vidéket Kiscellnek. E régi kegyszobor ma az óbudai Szent Péter és Pál főplébánia templomban látható. Egy buzgó hívő kezdeményezésére és támogatásával a Szűz Mária Társaság nővérei 300 év elmúltával újra a Kiscelli dombra hozták Máriacellből a kegyszobor hiteles másolatát, melyet most a Szent Vér kápolnában helyeztek el. A kegyszobor megjelenésében és szimboliumaiban egyezik a Máriacelli kegyszoborral. A szobor hársfából készült, az ülő Madonnát jobbján a gyermek Jézus. Mária kezében fügét (körtét), Jézus a jobb kezében pedig almát tart, ami az eredendő bűn szimbóluma, és amit Jézus a világ megváltásáért magára vett. Szűz Mária fejét aranyszegélyű fehér fátyol borítja. Mária kék köpenyes, aranyszegélyű ruhát, Jézus pedig aranyszínű ruhát visel. A jobboldali falfülkéjében kapott helyet a Szentháromság kép, melyen a korpusz felett a Szentlelket jelképező galamb, afelett az Atya áldó keze jelenik meg. Mindez utal a kápolna Szentháromság plébániához való kötödésére is, és emlékeztet az egykor Kiscellen működő Trinitárius szerzetesekre, akik templomaikat a Szentháromságnak szentelték. Ez utóbbi két falfülke háttérképét Rácz Gábor tűzzománcművész alkotta meg. A kápolna szentélye zárt állapotában is megtekinthető a kapuzaton kialakított betekintő nyíláson keresztül. Egy kapcsoló segítségével pedig mindez kivilágított állapotban is látható.
Épület leírása
Szent Vérről elnevezett kápolna alaprajza 5,80 x 7,80 m befoglaló méretű félkör-ívesen záródó téglalap, lefedése kontyolt nyeregtető, fatoronnyal. A kápolna falazata vegyes kőfal. A belső terét egy kosárgörbe ívű téglaboltív két részre osztja, szentélyre és a hajóra. Mindkét tér ½ tégla vastagságú csehsüvegboltozattal fedett. A boltozat a szentély felett félkupola jelleget ölt. A kápolnát a hajótól elválasztó boltívnél a kovácsoltvas diadalív alsó rúdja feltehetően falkötő vasként működhet. A kápolna nyílászárói fa szerkezetűek, az íves záródású bejárati kaput acélrács védi. A kápolna tetőszerkezete fa fedélszék, két főszaruállással, kötőgerendával. A torony 4 oszlopon álló, támducokkal merevített, sisakkal ellátott szerkezet, mely új harang fogadására alkalmas. A tetőhéjazat Tondah húzott hódfarkú cserépfedés. Az esővizeket alumínium ereszcsatorna gyűjti össze.
Kápolna szentélye, szobrai és képei
Az oltár mögötti falfülkében elhelyezett kép Pilátus palotájának udvarán a büntetőoszlophoz kötözött, korbácsolástól vérző és szenvedő Krisztust ábrázolja. A kép felidézi a kápolna helyén egykor állott stáció oszlophoz kötözött Krisztus szobrát. A hátulról megvilágított, ólmozott üvegkép Bráda Tibor képzőművész alkotása. Az oltárkép alatt látható az 1812 évszám, melyet őseink a kápolna építésekor véstek a falazat kövébe. A szentély baloldali falfülkéjében a máricelli Szűz Mária kegyszobra látható, a hátterében sugárzó dicsfénnyel. Mint ismeretes, az 1700-as években a Zichy-ek ezen a dombon helyezték el a máricelli Szüz Mária kegyszobor másolatát, melyhez 50 éven át, évente a hívek tízezrei zarándokoltak. Ezért hívjuk e vidéket Kiscellnek. E régi kegyszobor ma az óbudai Szent Péter és Pál főplébánia templomban látható. Egy buzgó hívő kezdeményezésére és támogatásával a Szűz Mária Társaság nővérei 300 év elmúltával újra a Kiscelli dombra hozták Máriacellből a kegyszobor hiteles másolatát, melyet most a Szent Vér kápolnában helyeztek el. A kegyszobor megjelenésében és szimboliumaiban egyezik a Máriacelli kegyszoborral. A szobor hársfából készült, az ülő Madonnát jobbján a gyermek Jézus. Mária kezében fügét (körtét), Jézus a jobb kezében pedig almát tart, ami az eredendő bűn szimbóluma, és amit Jézus a világ megváltásáért magára vett. Szűz Mária fejét aranyszegélyű fehér fátyol borítja. Mária kék köpenyes, aranyszegélyű ruhát, Jézus pedig aranyszínű ruhát visel. A jobboldali falfülkéjében kapott helyet a Szentháromság kép, melyen a korpusz felett a Szentlelket jelképező galamb, afelett az Atya áldó keze jelenik meg. Mindez utal a kápolna Szentháromság plébániához való kötödésére is, és emlékeztet az egykor Kiscellen működő Trinitárius szerzetesekre, akik templomaikat a Szentháromságnak szentelték. Ez utóbbi két falfülke háttérképét Rácz Gábor tűzzománcművész alkotta meg. A kápolna szentélye zárt állapotában is megtekinthető a kapuzaton kialakított betekintő nyíláson keresztül. Egy kapcsoló segítségével pedig mindez kivilágított állapotban is látható.
