Helytörténet
Szent Donát Kápolna
Helytörténet
Szent Donát Kápolna
A kápolna története
1037 Budapest, Farkastorki út 58. Hrsz: 16758
(Műemléki törzsszám: 15235)
A Szt. Donát kápolna a Bécsi út feletti egykori szőlődombon, a Táborhegyre vezető Farkastorki út mentén áll. A kápolnát 1781-ben építették. Abban az időben a szőlőművelő óbudaiak nem lakták be a hegyoldalt. A szőlők fent voltak domboldalon, a borpincék lent a házaknál. A közlekedés, szállítás fontos eszköze volt a lovas szekér, az útvonalak pedig jobbára a vízmosások mentén haladtak. A hagyomány szerint egy óbudai szőlősgazdát a hegyen ért hatalmas vihar szekerével együtt elsodorta az útról. Szerencsésen megmenekült. Fogadalmat tett, hogy Szt. Donát tiszteletére kápolnát épít. A kápolna hamarosan, pár hónap alatt felépült Óbuda polgárainak segítségével.
A kápolna története
1037 Budapest, Farkastorki út 58. Hrsz: 16758
(Műemléki törzsszám: 15235)
A Szt. Donát kápolna a Bécsi út feletti egykori szőlődombon, a Táborhegyre vezető Farkastorki út mentén áll. A kápolnát 1781-ben építették. Abban az időben a szőlőművelő óbudaiak nem lakták be a hegyoldalt. A szőlők fent voltak domboldalon, a borpincék lent a házaknál. A közlekedés, szállítás fontos eszköze volt a lovas szekér, az útvonalak pedig jobbára a vízmosások mentén haladtak. A hagyomány szerint egy óbudai szőlősgazdát a hegyen ért hatalmas vihar szekerével együtt elsodorta az útról. Szerencsésen megmenekült. Fogadalmat tett, hogy Szt. Donát tiszteletére kápolnát épít. A kápolna hamarosan, pár hónap alatt felépült Óbuda polgárainak segítségével.
Szent Donát kápolna és környezete a Farkastorki árok felől, az 1800-as évek végén (BTM Kiscell 31.174) így nézett ki. A képen látható felső kanyar feletti szakasz egyezik a Farkastorki út mai nyomvonalával. Nagy vihar esetén az árok menti út könnyen víz alá kerülhetett, vagy a saras úton közlekedő szekér könnyen az árokba csúszhatott.
Szent Donát kápolna és környezete a Farkastorki árok felől, az 1800-as évek végén (BTM Kiscell 31.174) így nézett ki. A képen látható felső kanyar feletti szakasz egyezik a Farkastorki út mai nyomvonalával. Nagy vihar esetén az árok menti út könnyen víz alá kerülhetett, vagy a saras úton közlekedő szekér könnyen az árokba csúszhatott.
A barokk fogadalmi alaprajza 4,80 x 6,0 m befoglaló méretű félkörívesen záródó téglalap, lefedése nyeregtető, fatoronnyal. A belső terét egy kosárgörbe ívű tégla boltöv két részre osztja, szentélyre és a hajóra. Mindkét tér csehsüveg boltozattal fedett. A boltozat a szentély felett félkupola jelleget ölt. A kápolna bejárata 2,10 széles, kosárgörbe formájú boltövvel záródó fakapu. A kápolnahajóban eredetileg két ablak volt, melyekből az északit egy felújítás alkalmával befalaztak. A tetőszerkezet üres fedélszék, a szentély felett íves záródással. A toronyszerkezet 4 oszlopon álló, andráskereszttel merevített, sisakkal ellátott szerkezet, rajta horganylemezfedés, kereszttel. A kápolna állaga az időjárás hatására romlani kezdett, ezért 1930. körül tatarozása megtörtént. 1958-ban a festett falak restaurálva lettek. A következő, 1986. évi tatarozás alkalmával az oltár megfordítására és a padló burkolására került sor. 1997-ben pedig megtörtént a kápolna külső vakolatjavítása, festése. A legutóbbi, teljes körű felújítás az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete szervezésében, 2007-08 között valósult meg. Ekkor megtörtént a több helyen repedt tartószerkezet megerősítése, tető ácsszerkezeteinek cseréje, eredetivel azonos cserépfedése. A harang motorizálva lett. Új ablak és korhű fakapu készült, belül pedig páraszellőző padlóburkolat lett elhelyezése. Megújult az elektromos hálózat. Nagy eredmény, hogy újra megtörtént az 1860-ban készült, neobarokk jellegű belső falfestés teljes körű restaurálása. A kápolna jelenleg gondos kezekben van. A kápolnában új padok lettek elhelyezve, a teraszon pedig megtörtént a korhadt fapadok cseréje is
A barokk fogadalmi alaprajza 4,80 x 6,0 m befoglaló méretű félkörívesen záródó téglalap, lefedése nyeregtető, fatoronnyal. A belső terét egy kosárgörbe ívű tégla boltöv két részre osztja, szentélyre és a hajóra. Mindkét tér csehsüveg boltozattal fedett. A boltozat a szentély felett félkupola jelleget ölt. A kápolna bejárata 2,10 széles, kosárgörbe formájú boltövvel záródó fakapu. A kápolnahajóban eredetileg két ablak volt, melyekből az északit egy felújítás alkalmával befalaztak. A tetőszerkezet üres fedélszék, a szentély felett íves záródással. A toronyszerkezet 4 oszlopon álló, andráskereszttel merevített, sisakkal ellátott szerkezet, rajta horganylemezfedés, kereszttel. A kápolna állaga az időjárás hatására romlani kezdett, ezért 1930. körül tatarozása megtörtént. 1958-ban a festett falak restaurálva lettek. A következő, 1986. évi tatarozás alkalmával az oltár megfordítására és a padló burkolására került sor. 1997-ben pedig megtörtént a kápolna külső vakolatjavítása, festése. A legutóbbi, teljes körű felújítás az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete szervezésében, 2007-08 között valósult meg. Ekkor megtörtént a több helyen repedt tartószerkezet megerősítése, tető ácsszerkezeteinek cseréje, eredetivel azonos cserépfedése. A harang motorizálva lett. Új ablak és korhű fakapu készült, belül pedig páraszellőző padlóburkolat lett elhelyezése. Megújult az elektromos hálózat. Nagy eredmény, hogy újra megtörtént az 1860-ban készült, neobarokk jellegű belső falfestés teljes körű restaurálása. A kápolna jelenleg gondos kezekben van. A kápolnában új padok lettek elhelyezve, a teraszon pedig megtörtént a korhadt fapadok cseréje is
A barokk fogadalmi alaprajza 4,80 x 6,0 m befoglaló méretű félkörívesen záródó téglalap, lefedése nyeregtető, fatoronnyal. A belső terét egy kosárgörbe ívű tégla boltöv két részre osztja, szentélyre és a hajóra. Mindkét tér csehsüveg boltozattal fedett. A boltozat a szentély felett félkupola jelleget ölt. A kápolna bejárata 2,10 széles, kosárgörbe formájú boltövvel záródó fakapu. A kápolnahajóban eredetileg két ablak volt, melyekből az északit egy felújítás alkalmával befalaztak. A tetőszerkezet üres fedélszék, a szentély felett íves záródással. A toronyszerkezet 4 oszlopon álló, andráskereszttel merevített, sisakkal ellátott szerkezet, rajta horganylemezfedés, kereszttel. A kápolna állaga az időjárás hatására romlani kezdett, ezért 1930. körül tatarozása megtörtént. 1958-ban a festett falak restaurálva lettek. A következő, 1986. évi tatarozás alkalmával az oltár megfordítására és a padló burkolására került sor. 1997-ben pedig megtörtént a kápolna külső vakolatjavítása, festése. A legutóbbi, teljes körű felújítás az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete szervezésében, 2007-08 között valósult meg. Ekkor megtörtént a több helyen repedt tartószerkezet megerősítése, tető ácsszerkezeteinek cseréje, eredetivel azonos cserépfedése. A harang motorizálva lett. Új ablak és korhű fakapu készült, belül pedig páraszellőző padlóburkolat lett elhelyezése. Megújult az elektromos hálózat. Nagy eredmény, hogy újra megtörtént az 1860-ban készült, neobarokk jellegű belső falfestés teljes körű restaurálása. A kápolna jelenleg gondos kezekben van. A kápolnában új padok lettek elhelyezve, a teraszon pedig megtörtént a korhadt fapadok cseréje is
A barokk fogadalmi alaprajza 4,80 x 6,0 m befoglaló méretű félkörívesen záródó téglalap, lefedése nyeregtető, fatoronnyal. A belső terét egy kosárgörbe ívű tégla boltöv két részre osztja, szentélyre és a hajóra. Mindkét tér csehsüveg boltozattal fedett. A boltozat a szentély felett félkupola jelleget ölt. A kápolna bejárata 2,10 széles, kosárgörbe formájú boltövvel záródó fakapu. A kápolnahajóban eredetileg két ablak volt, melyekből az északit egy felújítás alkalmával befalaztak. A tetőszerkezet üres fedélszék, a szentély felett íves záródással. A toronyszerkezet 4 oszlopon álló, andráskereszttel merevített, sisakkal ellátott szerkezet, rajta horganylemezfedés, kereszttel. A kápolna állaga az időjárás hatására romlani kezdett, ezért 1930. körül tatarozása megtörtént. 1958-ban a festett falak restaurálva lettek. A következő, 1986. évi tatarozás alkalmával az oltár megfordítására és a padló burkolására került sor. 1997-ben pedig megtörtént a kápolna külső vakolatjavítása, festése. A legutóbbi, teljes körű felújítás az Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete szervezésében, 2007-08 között valósult meg. Ekkor megtörtént a több helyen repedt tartószerkezet megerősítése, tető ácsszerkezeteinek cseréje, eredetivel azonos cserépfedése. A harang motorizálva lett. Új ablak és korhű fakapu készült, belül pedig páraszellőző padlóburkolat lett elhelyezése. Megújult az elektromos hálózat. Nagy eredmény, hogy újra megtörtént az 1860-ban készült, neobarokk jellegű belső falfestés teljes körű restaurálása. A kápolna jelenleg gondos kezekben van. A kápolnában új padok lettek elhelyezve, a teraszon pedig megtörtént a korhadt fapadok cseréje is
Képgaléria
Képgaléria
A kápolna belső festése
A helyi közösségek
Herling Zsuzsanna képzőművész, restaurátor 2008. tavaszán „falkutatást” végzett, és az akkor még látható, 1958-ban felújított falfestés alatt egy sokkal világosabb tónusú, de azonos rajzolatú, mintázatú festést talált. Az 1958-as felújítást Papp László festőrestaurátor készítette. Ezt igazolja a déli fal felett látható „1958 AD. PINXIT LADISLAUS PAPP” festett kézjegy. Felkerestük Papp László templomfestőt. Elmondása szerint a kápolnában csak restaurálásokat végeztek, és a logika szerint a világosabb réteg az 1930-as években történt, melynek színei feltehetően az 1860-as évek körül készült, eredeti falfestés felújításból származhat. A 2008. évi felújítást Gedeon G. Péter festő-restaurátor művész készítette el. A munka első szakasza a belső felületek, a többrétegű festés feltárása, a falfelületek helyreállítása volt, és csak a vakolat kellő kiszáradása után lehetett hozzákezdeni a festéshez. A restaurálása során az 1860-as évek körül keletkezett, eredetinek tekinthető mintázat született újjá, a korábbi, derűsebb színvilág alkalmazásával. A mezőkre osztott falfelületeket keretező pálcarajzolatok korábban merev vonalakkal festve adták a pálcák plasztikus hatását. A Festő most szórt árnyékolással kívánta ugyanezt a hatást elérni. A megszokott páros angyalfejek közül is csak egy-egy fej maradt meg. Hegyvidékünk a festés megszületésének idején még szőlőtermelő vidék volt, ahol jellemzően két szőlőfajtát termeltek. Ennek emlékét idézi fel Zsigó György növényorvos által ismertetett két szőlőfürt, a budai zöld és a kék kadarka, melyek új elemei a kápolna díszítésének.
A kápolna belső festése
Herling Zsuzsanna képzőművész, restaurátor 2008. tavaszán „falkutatást” végzett, és az akkor még látható, 1958-ban felújított falfestés alatt egy sokkal világosabb tónusú, de azonos rajzolatú, mintázatú festést talált. Az 1958-as felújítást Papp László festőrestaurátor készítette. Ezt igazolja a déli fal felett látható „1958 AD. PINXIT LADISLAUS PAPP” festett kézjegy. Felkerestük Papp László templomfestőt. Elmondása szerint a kápolnában csak restaurálásokat végeztek, és a logika szerint a világosabb réteg az 1930-as években történt, melynek színei feltehetően az 1860-as évek körül készült, eredeti falfestés felújításból származhat. A 2008. évi felújítást Gedeon G. Péter festő-restaurátor művész készítette el. A munka első szakasza a belső felületek, a többrétegű festés feltárása, a falfelületek helyreállítása volt, és csak a vakolat kellő kiszáradása után lehetett hozzákezdeni a festéshez. A restaurálása során az 1860-as évek körül keletkezett, eredetinek tekinthető mintázat született újjá, a korábbi, derűsebb színvilág alkalmazásával. A mezőkre osztott falfelületeket keretező pálcarajzolatok korábban merev vonalakkal festve adták a pálcák plasztikus hatását. A Festő most szórt árnyékolással kívánta ugyanezt a hatást elérni. A megszokott páros angyalfejek közül is csak egy-egy fej maradt meg. Hegyvidékünk a festés megszületésének idején még szőlőtermelő vidék volt, ahol jellemzően két szőlőfajtát termeltek. Ennek emlékét idézi fel Zsigó György növényorvos által ismertetett két szőlőfürt, a budai zöld és a kék kadarka, melyek új elemei a kápolna díszítésének.
Szent Donát vértanú
Szent Donát, a római vértanú, 140-ben született Rómában. Vitéz katona volt, de társai mulatozásaiban nem vett részt, helyette imádkozott. Egy alkalommal, amikor csapata nehéz csatára készült, szintén Istenhez fohászkodott. Az égiek a segítségére voltak, az ellenséges csapatokra eső zúdult. Így számbeli fölényük ellenére, kemény harcban sikerült őket legyőzni. A császár kitüntette Donátot, sőt unokáját is hozzá kívánta adni feleségül. Donát ezt nem fogadta el, mondván ő továbbra is csak Krisztus társaságára vágyik. A császárt sértette ez a visszautasítás, ezért Donátot megnyúzatta, így 180-ban mártírhalált szenvedett. Ereklyéit 1652-ben Rómából átvitték a németországi, Rajna-vidéki Münstereifel városába. A kísérő papot útközben villámcsapás érte, ám sem neki, sem az ereklyének bántódása nem esett. Ettől kezdve Szt. Donát népszerűsége egyre nagyobb lett, az elemi csapások: villámcsapás, jégeső elhárításáért könyörögtek hozzá. Az 1689 –1692 években a mai Németország délnyugati része felől nagy bevándorlási hullám indult a Magyarországra. Óbudára legtöbben Baden-Württenberg tartományból érkeztek. Ők tehát ‘otthonról’ hozták magukkal Szent Donát tiszteletét. Így kultusza nem csak a német területen (különösen a rajnai borvidéken), hanem Magyarországon is elterjedt.1724-ben Buda a város villámcsapás elleni védőszentjévé választotta Szent Donátot.
Szent Donát vértanú
Szent Donát, a római vértanú, 140-ben született Rómában. Vitéz katona volt, de társai mulatozásaiban nem vett részt, helyette imádkozott. Egy alkalommal, amikor csapata nehéz csatára készült, szintén Istenhez fohászkodott. Az égiek a segítségére voltak, az ellenséges csapatokra eső zúdult. Így számbeli fölényük ellenére, kemény harcban sikerült őket legyőzni. A császár kitüntette Donátot, sőt unokáját is hozzá kívánta adni feleségül. Donát ezt nem fogadta el, mondván ő továbbra is csak Krisztus társaságára vágyik. A császárt sértette ez a visszautasítás, ezért Donátot megnyúzatta, így 180-ban mártírhalált szenvedett. Ereklyéit 1652-ben Rómából átvitték a németországi, Rajna-vidéki Münstereifel városába. A kísérő papot útközben villámcsapás érte, ám sem neki, sem az ereklyének bántódása nem esett. Ettől kezdve Szt. Donát népszerűsége egyre nagyobb lett, az elemi csapások: villámcsapás, jégeső elhárításáért könyörögtek hozzá. Az 1689 –1692 években a mai Németország délnyugati része felől nagy bevándorlási hullám indult a Magyarországra. Óbudára legtöbben Baden-Württenberg tartományból érkeztek. Ők tehát ‘otthonról’ hozták magukkal Szent Donát tiszteletét. Így kultusza nem csak a német területen (különösen a rajnai borvidéken), hanem Magyarországon is elterjedt.1724-ben Buda a város villámcsapás elleni védőszentjévé választotta Szent Donátot.
A Szent Donát oltárkép
Az oltárkép fő alakja Szt. Donát, aki romai katonaként térdel, kék színű páncélja alatt vörös köpenye látszik, csizmája sárga. Jobbját kérőn előre nyújtja, baljában kardot és zászlót fog. Feje felett mirtuszkoszorút és pálmaágat tart egy angyal, a vértanúk attribútumait. A kép bal felső részén a Szentháromságot jelző háromszög alakú sugárzó mezőben Isten szeme látszik, erre tekint fel Szt. Donát, a háromszöget kis repülő angyalfigurák veszik körül. A kép alsó részén festett szalagon felirat: „H. Donáté bitté bei Gott, daβ er uns bewahre von allen Sbbadlichen Ungeritter, var Schaur und Reif, und allén Ungeziffer.” Azaz magyarul: „Szt. Donát könyörögj az Istennél, hogy minket őrizzen meg minden kártevő zivatartól, a jégtől és dértől, és minden féregtől.” Gyakran felvetődik a kérdés: „Arezzoi Szent Donát miért van katonaruhában, mikor ő püspök volt?” Leírások szerint Arezzoi Szent Donát valóban püspök volt, de ő egy másik szent volt, nem azonos a Münstereifel-i Szent Donáttal. A legenda szerint Arezzo püspök éppen misézett, amikor pogányok zavarták meg a szertartást, és kiverték a borral teli üvegkelyhet a kezéből. Az a kőpadlón széttört, de Donatus imájára csodálatos módon össze is forrt. Arezzoi Szent Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távoltartásáért imádkoztak; valamint falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Arezzoi Szent Donát a képeken püspökként ábrázolják, míg a Münstereifel-i Szent Donát katonaruhában jelenik meg. A két Szent Donát az ábrázolásaik alapján tehát jól elkülönülnek, de a szőlőtermelők mindkettőt védőszentként tisztelik, a patrónusuknak tekintik.
A Szent Donát oltárkép
Az oltárkép fő alakja Szt. Donát, aki romai katonaként térdel, kék színű páncélja alatt vörös köpenye látszik, csizmája sárga. Jobbját kérőn előre nyújtja, baljában kardot és zászlót fog. Feje felett mirtuszkoszorút és pálmaágat tart egy angyal, a vértanúk attribútumait. A kép bal felső részén a Szentháromságot jelző háromszög alakú sugárzó mezőben Isten szeme látszik, erre tekint fel Szt. Donát, a háromszöget kis repülő angyalfigurák veszik körül. A kép alsó részén festett szalagon felirat: „H. Donáté bitté bei Gott, daβ er uns bewahre von allen Sbbadlichen Ungeritter, var Schaur und Reif, und allén Ungeziffer.” Azaz magyarul: „Szt. Donát könyörögj az Istennél, hogy minket őrizzen meg minden kártevő zivatartól, a jégtől és dértől, és minden féregtől.” Gyakran felvetődik a kérdés: „Arezzoi Szent Donát miért van katonaruhában, mikor ő püspök volt?” Leírások szerint Arezzoi Szent Donát valóban püspök volt, de ő egy másik szent volt, nem azonos a Münstereifel-i Szent Donáttal. A legenda szerint Arezzo püspök éppen misézett, amikor pogányok zavarták meg a szertartást, és kiverték a borral teli üvegkelyhet a kezéből. Az a kőpadlón széttört, de Donatus imájára csodálatos módon össze is forrt. Arezzoi Szent Donáthoz különösen villámcsapás, jégeső távoltartásáért imádkoztak; valamint falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Arezzoi Szent Donát a képeken püspökként ábrázolják, míg a Münstereifel-i Szent Donát katonaruhában jelenik meg. A két Szent Donát az ábrázolásaik alapján tehát jól elkülönülnek, de a szőlőtermelők mindkettőt védőszentként tisztelik, a patrónusuknak tekintik.