Óbuda Hegyvidékiek Egyesülete egy különleges kulturális eseményre hívja a művészetkedvelőket! Vetített képes előadás keretében lehetőség nyílik arra, hogy mélyebben megismerjük Csontváry egyedülálló festészetét és rejtélyes életútját.

Az előadást Atlasz Gábor festőművész, mozgásszínházi rendező tartja, aki többek között a Magyar Festészet Napján, a Csontváry emlékének szentelt eseményeken, Gerlóczi Gáborral együtt is megosztotta, a Csontváry életművével kapcsolatos szakmai tapasztalatait.

Atlasz Gábor 2002 óta a Magyar Festészet Napja szervezője, festészeti munkásságával mellett, több mint tíz festő életművének világából írt és rendezett színházi, tánc-mozgásszínházi előadásokat. Ezek az összművészeti produkciók színházakban, ill. a Magyar Festészet Napja „Élő Magyar Festészet” kiállításának ünnepi megnyitóján kerültek bemutatásra. Az előadások egyike Csontváry világából született, a „CÉDRUS LOVASSAL – zarándoklás koncerttel és tánccal címmel.

„Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak” – jegyezte meg Picasso Csontváryról az 1949-es párizsi kiállításon.

Kiállítások sora emlékezett meg Csontváry születésének 170. évfordulójáról, új helyszíneken, új megvilágításban láttatva a képeket. Csontváry festői, szellemi hagyatéka a nézőtől meglehetősen nagy látószöget igényel, színházi értelemben is figyelemre méltó, mert a szó legnemesebb értelmében, szemmel láthatóan bontakozik ki előttünk, egy teátralizált emberi dráma, a mindenkori Ember lét drámája, festészete monumentális, lenyűgöző vizuális esemény dráma.

Az est során érintünk néhány kihagyhatatlan témát, mint az egyedülálló látásmód, misztikus szimbólumok, a monumentális kompozíció, különös élete és halálat. Bepillantunk az egykori műtermébe is. Az egyedülálló atmoszférájú képek, és Csontváry írásainak idézetei, a vetített képes előadás során, várhatóan magukkal fogják ragadni az előadót és közönséget is.

Csontváry gyógyszerészként dolgozott, ám egy látomás hatására a festészetnek szentelte életét. A kortársai különcnek tartották, kora nem értékelte, mára azonban a magyar festészet legnagyobb alakjaként tartjuk számon. Festményei kiemelkednek a korszak művészetéből.

Csontváryt száz évvel ezelőtt az óbudai temető 18. parcellájában helyezték örök nyugalomra. Az 1950-es években hamvai az óbudai tömegsírba kerültek. 1966-ban hamvait a Fiumei temető művészparcellájában helyezték végső nyugalomra.

A festői-szellemi érték mellet meg kell említeni, hogy mára Csontváry képei aukciós rekordokat döntenek, sok-sok milliós értékben.

Előadás után kötetlen beszélgetésre lesz lehetőség.

Vajon mai napig az Óbudai temető rejti Csontváry földi maradványait? Tényleg felszámolták az eredeti sírhelyét az 1950-es években, exhumálták-e Csontváryt a tömegsírból? Közösségi kezdeményesként, hogyan valósulhat meg egy libanoni cédrus ültetése Óbudán, a festő zseni emlékére?

Egy olyan izgalmas festő fog előadást tartani, aki hívatását tekintve évtizedek óta, egyaránt aktív festőként és színházi alkotóként is.

H.T.