Alapszabály

ÓBUDA-HEGYVIDÉKIEK EGYESÜLETE
ALAPSZABÁLY

I. Általános rendelkezések
1.  Az egyesület neve:Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület)
rövidítése:                   Óhegy Egyesület
székhelye:                   1037 Budapest, III. Toronya u. 33.
jelképe:                        Aranykeretes, lekerekített hegyesvégű osztatlan CÍMERPAJZS alsó részét zöld színű stilizált HÁRMAS HEGYVONULAT díszíti. A középső hegyvonulat keretezett mezejében 13 szemből álló aranyszínű, stilizált SZŐLŐFÜRT, a hegyvonulat felett pedig vörös háttérben aranyló napkorong látható. A címerpajzson kívül fekete vonalú keretben fehér színű alapon telt aranyszínű antiqua betűkből álló, csillagszegecsekkel jelölt szóközű felirat olvasható: a pajzs felett ÓBUDA, a pajzs oldalakkal párhuzamosan pedig HEGYVIDÉKIEK EGYESÜLETE felirat. (lásd 1. számú mellékletet)
pecsétje:                      3,5 cm átmérőjű, kör alakú, bal alsó harmadából kiindulva a körív
mentén az óramutató járásával megegyezően, szavakra tördelve az ÓBUDA - HEGYVIDÉKIEK alul EGYESÜLETE felirattal, középen az egyesület felirat nélküli jelképével.
zászlója                             A zászló alapszíne fehér, széleit vörös színű kifelé mutató farkasfogazat díszíti. A zászló függőleges és vízszintes osztótengelyének metszéspontjában helyezkedik el az egyesület jelképe.
alapításának éve:        1989.
alapító tagok:
Ács Ferenc                 1037 Budapest, Erdőalja út 121.a
Bersényi Iván †           1036 Lajos utca 125. IX.em.50.
Borzsák Benő            1037 Budapest, Jablonka út 148.
Józsa István               1037 Budapest, Laborc köz 6.
Mayer Ágnes              1037 Budapest, Laborc köz 29.
Nitsch Péterné            1037 Budapest, Zúzmara utca 15.
Piroch Zsuzsa             1037 Budapest. Máramaros út 46.
Sáringer Kálmánné     1037 Budapest, Erdőalja út 98.
Simkó Rózsa              1034 Budapest. Szőlő utca 25-29.
 Sprecher Ottó            1034 Zápor utca 7.
Raffinger Andrásné †  1037 Körtvélyes köz 7.
Bíró Jenőné                1037 Remetehegyi út 164.
Kiss Albert †                1037 Laborc utca 17.
Deme Béláné †           1037 Zúzmara utca 17.
első vezető tisztségviselő:
Ács Ferenc                 (1037 Erdőalja út 121.a) 1023 Árpád fejedelem útja 42-43. 2.em 8.

2. Az Egyesület a működését az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint “a civil szervezetek működéséről és támogatásáról” szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján fejti ki. 
3. Az Egyesület célja, hogy az Óbuda-Hegyvidéken lakók számára érdeklődésüknek megfelelő sokszínű lehetőséget teremtsen, közösségi tevékenységükhöz. Ezáltal elősegítse szabadidejük tartalmas eltöltését, a lakóhelyhez való kötődésüket, és mindezzel a helyi közéletben való tevékeny részvételüket.
4. Az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:
a)      Közösségi kulturális hagyományokat, értékeket ápol, társaséletet segítő közösségi programokat szervez; kulturális célokat valósít meg ill. támogat “a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről” szóló, 1991. évi XX. törvény 121. § a) pontjához igazodóan.
b)      Támogatja a lakosság művészeti kezdeményezéseit, önszerveződéseit, “a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről” szóló 1991. évi XX. törvény 121. § b) pontjához igazodóan.
c)      Résztvesz a helyi kulturális örökség védelmében, annak szervezésében, “a kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) pontjához igazodóan.
d)      Együttműködik a helyi önkormányzattal, segítve a helyi lakosság közügyekben való részvételét, erősíti a település önfenntartó képességét a “Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 6. § a)-b) pontjaihoz igazodóan.
e)      Képviseli a helyi közügyeket, kölönös tekintettel a helyi településrendezési, környezetegészségügyi célok megvalósítására és a biokultura terjesztésére a “Magyarország helyi önkormányzatairól” szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) pontjának 1. 5. 14. bekezdéseihez igazodóan.
f)       Szervezi a helyi lakosságot a közterületek tisztántartására, segíti a helyi önkormányzatot a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatainak ellátásában “a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről” szóló a 1991. évi XX. törvény 21. §-ához igazodóan.
 
5. Az Egyesület feladata az Óbuda-Hegyvidéken lakók, mindenekelőtt tagjai körében az Egyesület céljának szolgálatában a következőkre terjed ki:
a)     különböző érdeklődési és öntevékeny köröket, klubokat, csoportokat szervez és elősegíti ilyenek működését;
b)     szociális szolgáltatásokat kezdeményez és szervez, különös figyelemmel a kisgyermekes családokra és az önellátásukban nehézségekkel küzdő időskorúakra;
c)     jogi és egyéb tanácsadást szervez;
d)     tájékoztató szolgálatot működtet, különös figyelemmel a kerületi tudnivalókra és lakossági szolgáltatásokra;
e)     rendezvényeket szervez
f)      működteti a Táborhegyi Népházat, ahol egyebek között helyet biztosít –az Egyesület közcélú tevékenységét nem akadályozó- valamennyi Óbuda-Hegyvidéken működő és erre igényt tartó társadalmi szervezetnek, egyháznak;
g)     vendéglátó szolgáltatással biztosítja a társas együttlét feltételeit.
h)     Az Egyesület feladatai ellátása során arra törekszik, hogy tevékenységébe mind nagyobb számban bevonja a gyermekeket és fiatalokat, ezért nagy hangsúlyt fordít az Óbuda-Hegyvidéken működő nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködésre.
6. Az egyesület gazdasági, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
7. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem fogad el.
8. Az Egyesület nem zárja ki, hogy közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más személy is részesülhessen.
9. Ez Egyesület közérdekű céljainak megvalósítása érdekében, önkéntest alkalmazhat a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően
 
II. Az Egyesület tagsága 
1. Az Egyesület tagja lehet minden természetes személy vagy jogi személy, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja, és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja.2. Az Egyesületbe való be-, és az Egyesületből történő kilépés önkéntes. Az egyesületi tagság az elnökséghez intézett írásbeli kérelem elfogadásával keletkezik.
3. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, akit a közgyűlés annak nyilvánít. A tiszteleti tagság a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre.
4. Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnik:
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
4. a) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
4. b) A jelen alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában
- elfogadja az Egyesület céljait;
- magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát;
- vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
- vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen a az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.
Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület közgyűlése dönt.
4. c) A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére  a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
A tag kizárására irányuló kezdeményezést az Elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozat hozatalra az alapszabály IV. pontjában foglaltak az irányadóak.
A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag a az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.
5. Az Egyesület tagja jogosult:
a Közgyűlésén szavazati joggal, mint választó és választható tag részt venni, a közgyűlésről készült jegyzőkönyvbe betekinteni.
az Elnökségi ülésén -nem szavazati és tanácskozási- joggal részt venni, az ülésekről készült jegyzőkönyvbe betekinteni,
igénybe venni az Egyesület szolgáltatásait,
részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein.6. Az Egyesület tagja köteles:
megtartani az Egyesület alapszabályát és annak szervei által hozott határozatokat,
befizetni az évente meghatározott tagdíjat legfeljebb két részletben, június 30-i, illetve december 31-i határnapokkal bezárólag,
óvni az Egyesület vagyonát,
lehetőségei szerint képviselni az Egyesület érdekeit.7. A tiszteletbeli tagok jogaira és kötelezettségeire a rendes tagok jogai és kötelezettségei az irányadók azzal az eltéréssel, hogy tagdíjat nem fizetnek, tisztségre nem választhatóak, valamint a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.
8. Nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelességeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.
 
III. Összeférhetetlenségi szabályok.
1. A Közgyűlés, valamint az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében, a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.
2. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
a) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
b) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
c) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
d) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
e) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
3. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
4. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Elnökséget tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt, és hogy az előző három éven belül ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltött.
 
IV. Az Egyesület szervezete és működése
1. Az Egyesület testületi szervei a Közgyűlés és az Elnökség, amelyeknek ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
2. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés nyilvános, azon a tagokon kívül az Elnökség által meghívott, tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
a.      A közgyűlés szükség szerint, de legalább évente egyszer ülésezik.
b.      A közgyűlés összehívásáról a tagokat legalább 8 naptári nappal korábban, a tervezett napirend megjelölésével kell értesíteni.
c.      A közgyűlést össze kell hívni, ha az összehívást legalább a tagok 1/3-a a cél megjelölésével kezdeményezi.
d.      A közgyűlést az elnök - akadályoztatása esetén a titkár - írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval, illetve a honlapon történő közzététellel kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 15 (tizenöt) nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását.
A meghívónak tartalmaznia kell
- az Egyesület nevét és székhelyét;
- az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
- az ülés napirendjét;
- azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A közgyűlés összehívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
e.      A közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50 %-a + 1 fő jelen van.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt, illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
f.       A közgyűlés általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg határozatait.
g.      Szavazategyenlőség esetén addig ismétlik a szavazást, amíg nem születik döntés.
h.      Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.
3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az Egyesület
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) az éves költségvetés elfogadása;
e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
k) a végelszámoló kijelölése
l) a tagdíj mértékének és befizetés módjának meghatározása.
4. Az Egyesület éves közhasznúsági jelentéseibe, működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet, illetőleg abból az egyesület elnökének, vagy ügyvezető elnökének hozzájárulásával, saját költségére másolatot készíthet.
5. Elnökség az Egyesület ügyvezető szerve, tagjait a közgyűlés 4 éves időtartamra választja.
a.       Az elnökség tagjai:
- az elnök,
- az ügyvezető elnök,
- a pénztáros,
- legalább két további elnökségi tag,
b.      Az elnökség jogosult határozni és eljárni az Egyesületet érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
- az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
- a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
- az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
- az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
- az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
- a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
- az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
- részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
- a tagság nyilvántartása;
- az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése az Alapszabály VI. fejezet rendelkezéseinek megfelelően,
- az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
- az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
- a tag felvételéről való döntés,
- az Egyesület tagjai körében létrejövő klubok, körök, csoportok alakulásának jóváhagyása, működési feltételeinek meghatározása.
- az Egyesület székházát érintő szerződések jóváhagyása (tulajdonosi megállapodások, valamint tartós bérleti megállapodások)
c.       Az elnökség
- üléseit az elnök írásban hívja össze 8 nappal az ülést megelőzően a napirend közlésével, előre meghatározott időpontokban ismétlődő űlések esetén a napirend legalább 3 nappal megelőző közlésével.
- határozatképes, ha a határozathozatalban tagjainak több mint a fele részt vesz.
- határozatait nyílt szavazással, a határozathozatalban résztvevők egyszerű szótöbbségével hozza meg, szavazategyenlőség esetén addig ismétlik a szavazást, amíg nem születik döntés.
- Az ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni,
- ülései nyilvánosak, azokon előzetes bejelentés nélkül bármely egyesületi tag részt vehet.
5. Az Egyesület elnökségének tagjai:
a. Az elnök
- elnököl a közgyűlésen és az elnökség ülésein,
- ellátja a közgyűlés és az elnökség által reábízott feladatokat,
- önállóan képviseli az Egyesületet,
- önállóan utalványozási jogkört gyakorol,
- munkáltatói jogokat gyakorol.
b. Az ügyvezető elnök
- a közgyűlés és az elnökség határozatai alapján folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit,
- szervezi és összehangolja az Egyesület feladatainak ellátását, a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását,
- az elnököt, -annak akadályoztatása esetén- helyettesíti,
- elnökségi taggal közösen képviseli az Egyesületet,
- utalványozási jogkört gyakorol egy elnökségi taggal közösen.
c. A pénztáros
- felelős az Egyesület gazdálkodásáért és költségvetésének végrehajtásáért,
- a gazdálkodási jogszabályok és rend betartásáért,
d. A tisztségviselők beszámolnak az elnökségnek.
6. A közgyűlés 3 tagból álló Felügyelő Bizottságot hoz létre. A tagjainak megbízatása 4 évre szól.
7. A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület alapszabályában rögzített tevékenységének gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése és a közhasznú tevékenység felügyelete. Működéséért a Közgyűlésnek felel.
 
8. A Felügyelő Bizottság tevékenysége során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a munkavállalóktól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
9. A Felügyelő Bizottság tagja az Egyesület elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a.       az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekét egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését teszi szükségessé,
b.      A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
10. Az intézkedésre jogosult vezető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára -annak megtételétől számított 30 napon belül- össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezetőszerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
11. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
12. A Felügyelő Bizottság működésének módjára az Elnökség működésének szabályai, valamint a III. fejezet „Összeférhetetlenségi szabályok” 3. és 4. pontjai vonatkoznak azzal a kiegészítéssel, hogy a Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
 
V. Az Egyesület gazdálkodása 
1. Az Egyesület a rendelkezésére álló vagyoni eszközökkel a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.
2. Az Egyesület bevételei:
a.       a tagok és a pártoló tagok által befizetett tagdíjak,
b.      adományok, alapítványoktól származó bevételek
c.       hagyatékok (örökség),
d.      rendezvények bevételei,
e.       az Egyesület által nyújtott szolgáltatások ellenértéke,
f.       az Egyesület gazdálkodó tevékenységének nyeresége,
g.       a Táborhegyi Népház működtetéséből származó bevételek,
h.      meghatározott célok érdekében folytatott gyűjtések bevételei,
i.        állami támogatások összege,
j.        egyéb bevételek.
3. Az Egyesület vagyona lehet
a. készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg),
b. értékpapír,
c. követelés,
d. ingóság,
e. ingó-, és ingatlan vagyon.
4. Az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, az Alapszabályban megfogalmazott céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.
5. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjukat kötelesek befizetni, az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
6. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
 
VI. Az Egyesület határozatai és nyilvánosság.
1. A testületi szervek döntéseit az Egyesület ügyintéző szerve nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát ( nyílt szavazás esetén ) személyét.
2. Az elnök gondoskodik az Egyesületi szervek döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.
3. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bármely tag betekinthet, az Egyesület székhelyén előre egyeztetett időpontban.
4. Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
 
VII. Az Egyesület megszűnése 
1. Az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
-  az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált,
- a Közgyűlés kimondja a megszünését,
- az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
- az arra jogosult szerv megszünteti, feltéve mindegyik esetben, hogy az Egyeület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság az Egyeületet a nyilvántartásból törli.
2. Az Egyesület jogutódlással történő megszűnése: az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
3. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

VIII. Záró rendelkezések 
1. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvéről és „a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról” szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései az irányadók.
2. Ezen módosított Alapszabályt az Óbuda -Hegyvidékiek Egyesülete, a Táborhegyi Népházban, (Budapest, III. Toronya utca 33.), 2014. december 16-án tartott közgyűlésén, a 10/2014 számú kgy. határozatával elfogadta.

Kelt: Budapest, 2014. december 16.