Az Egyesület

Történetünk

Az Egyesület

Történetünk

Tizenöt évvel ezelőtti őszi délutánonként, ha összejöttünk egy kis beszélgetésre, kártyázásra, sakkozásra a „Mi Házunkban” egyre erősebbé vált bennünk az aggodalom, kié lesz a Ház? A hegyvidék lakósainak jelentős fizikai munkájával, a 60-as években felépült házat akkor az MSZMP alapszervezete birtokolta. A pártvagyon államosításával kapcsolatban meg volt a veszélye, hogy a hegyvidékiektől idegen szervezet, gazdasági társaság vagy valamelyik párt megszerzi saját céljára…

Tizenöt évvel ezelőtti őszi délutánonként, ha összejöttünk egy kis beszélgetésre, kártyázásra, sakkozásra a „Mi Házunkban” egyre erősebbé vált bennünk az aggodalom, kié lesz a Ház? A hegyvidék lakósainak jelentős fizikai munkájával, a 60-as években felépült házat akkor az MSZMP alapszervezete birtokolta. A pártvagyon államosításával kapcsolatban meg volt a veszélye, hogy a hegyvidékiektől idegen szervezet, gazdasági társaság vagy valamelyik párt megszerzi saját céljára…

Megalakulás

2004 őszi délutánjain, ha összejöttünk egy kis beszélgetésre, kártyázásra, sakkozásra a „Mi Házunkban” egyre erősebbé vált bennünk az aggodalom, kié lesz a Ház? A hegyvidék lakósainak jelentős fizikai munkájával, a 60-as években felépült házat akkor az MSZMP alapszervezete birtokolta. A pártvagyon államosításával kapcsolatban meg volt a veszélye, hogy a hegyvidékiektől idegen szervezet, gazdasági társaság vagy valamelyik párt megszerzi saját céljára, ezzel kizárva a hegyvidék lakosságát. Pedig már eddig is több sikeres rendezvényre, vöröskeresztes, nyugdíjas összejövetelre volt lehetőség. Megtörtént amitől féltünk a TRIÓ szövetkezet bérbe vette az épületet. Gyorsan kellett lépnünk.

1989 november 30.-án tizenheten megalakítottuk az „Óbuda-Hegyvidékiek Egyesület”-ét. Elnöknek, engem, ügyvezetőnek Raffinger Andrásnét, pénztárosnak Józsa Istvánt, számvizsgáló bizotiság elnökének Sáringer Kálmánnét, tagjainak dr Borzsák Benőt és Gulyás Gézát választották az alapító tagok. Az egyesület megszervezésében a más elfoglaltságai miatt tisztséget nem vállaló Bersényi Ivánnak is igen fontos szerepe volt. Az Egyesületet a Fővárosi Bíróság 1989 december 13.-án bejegyezte.​ A neheze csak ez után jött, meg kellett szerezni a Ház bérleti jogát.

Hegyvidékieké maradt a HÁZ!

1990 január 9-én 256 hegyvidéki lakós aláírásával adtuk be kérvényünket a Budapest Főváros Tanácsához a bérleti jog megszerzése érdekében, melyet megkaptunk és ettől kezdve „NÉPHÁZ” lett, ezzel is jelezve a hegyvidék lakosságának, hogy mindenkit várunk a házba. Eleinte hétfőn és pénteken 16-19 óráig tartott nyitva a ház.

1990 május 30-án tartottuk az Egyesület Közgyűlését. A 60-as években épült ház jelentős felújításra, karbantartásra szorult, melyet az Egyesület saját erejéből nem tudott elvégezni, ezért a III. kerületi Tanácstól kértünk 1990 júliusában egy mellékelt költség kalkuláció alapján anyagi segítséget a kulturált körülmények megteremtéséhez. Sajnos csak a legszükségesebbeket sikerült elvégezni, részben saját erőből. Ezek után kerestük a lehetőségeket a házban minél több rendezvény tartására, melyek hozzásegítették az Egyesületet a ház állagának javítására. Az önkormányzati választások idején Egyesületünk csatlakozott a III. kerületi Lakossági Egyesületek Szövetségéhez.

Az alakulástól eltelt másfél év tulajdonképpen a megmaradás, a ház közüzemi számláinak kifizetésével, működő képességének megőrzésével, és továbbra is használati jogának megtartásáért folytatott küzdelemmel telt el, fűszerezve néhány sikeres rendezvénnyel. Az 1991 február 11-én tartott közgyűlésen az első vezetőség lemondott és Ort Jánost választotta elnöknek.

Ács Ferenc
az Egyesület elnöke

Megalakulás

2004 őszi délutánjain, ha összejöttünk egy kis beszélgetésre, kártyázásra, sakkozásra a „Mi Házunkban” egyre erősebbé vált bennünk az aggodalom, kié lesz a Ház? A hegyvidék lakósainak jelentős fizikai munkájával, a 60-as években felépült házat akkor az MSZMP alapszervezete birtokolta. A pártvagyon államosításával kapcsolatban meg volt a veszélye, hogy a hegyvidékiektől idegen szervezet, gazdasági társaság vagy valamelyik párt megszerzi saját céljára, ezzel kizárva a hegyvidék lakosságát. Pedig már eddig is több sikeres rendezvényre, vöröskeresztes, nyugdíjas összejövetelre volt lehetőség. Megtörtént amitől féltünk a TRIÓ szövetkezet bérbe vette az épületet. Gyorsan kellett lépnünk.

1989 november 30.-án tizenheten megalakítottuk az „Óbuda-Hegyvidékiek Egyesület”-ét. Elnöknek, engem, ügyvezetőnek Raffinger Andrásnét, pénztárosnak Józsa Istvánt, számvizsgáló bizotiság elnökének Sáringer Kálmánnét, tagjainak dr Borzsák Benőt és Gulyás Gézát választották az alapító tagok. Az egyesület megszervezésében a más elfoglaltságai miatt tisztséget nem vállaló Bersényi Ivánnak is igen fontos szerepe volt. Az Egyesületet a Fővárosi Bíróság 1989 december 13.-án bejegyezte.​ A neheze csak ez után jött, meg kellett szerezni a Ház bérleti jogát.

Hegyvidékieké maradt a HÁZ!

1990 január 9-én 256 hegyvidéki lakos aláírásával adtuk be kérvényünket a Budapest Főváros Tanácsához a bérleti jog megszerzése érdekében, melyet megkaptunk és ettől kezdve „NÉPHÁZ” lett, ezzel is jelezve a hegyvidék lakosságának, hogy mindenkit várunk a házba. Eleinte hétfőn és pénteken 16-19 óráig tartott nyitva a ház.

1990 május 30-án tartottuk az Egyesület Közgyűlését. A 60-as években épült ház jelentős felújításra, karbantartásra szorult, melyet az Egyesület saját erejéből nem tudott elvégezni, ezért a III. kerületi Tanácstól kértünk 1990 júliusában egy mellékelt költség kalkuláció alapján anyagi segítséget a kulturált körülmények megteremtéséhez. Sajnos csak a legszükségesebbeket sikerült elvégezni, részben saját erőből. Ezek után kerestük a lehetőségeket a házban minél több rendezvény tartására, melyek hozzásegítették az Egyesületet a ház állagának javítására. Az önkormányzati választások idején Egyesületünk csatlakozott a III. kerületi Lakossági Egyesületek Szövetségéhez.

Az alakulástól eltelt másfél év tulajdonképpen a megmaradás, a ház közüzemi számláinak kifizetésével, működő képességének megőrzésével, és továbbra is használati jogának megtartásáért folytatott küzdelemmel telt el, fűszerezve néhány sikeres rendezvénnyel. Az 1991 február 11-én tartott közgyűlésen az első vezetőség lemondott és Ort Jánost választotta elnöknek.

Ács Ferenc
az Egyesület elnöke

A helyi közösségek

Az ÓHEGY Óbuda Hegyvidékiek Egyesületét 1989-ben jegyezték be. A névadás önmagában is sokat elárul rólunk. A Budapest III. kerületének, Remetehegy, Táborhegy, Testvérhegy és Csúcshegy keleti lankáin élő közösséget elsősorban lakóhelyünk szeretete fogja egybe. Az Egyesületnek a Táborhegyi Népház nyújt otthont.

Az ÓHEGY Óbuda Hegyvidékiek Egyesületét 1989-ben jegyezték be. A névadás önmagában is sokat elárul rólunk. A Budapest III. kerületének, Remetehegy, Táborhegy, Testvérhegy és Csúcshegy keleti lankáin élő közösséget elsősorban lakóhelyünk szeretete fogja egybe. Az Egyesületnek a Táborhegyi Népház nyújt otthont.

Minden, amink csak van 50 évvel ezelőtti hegylakók öröksége. A felhagyott szőlőskertek tulajdonosai, mint madár a fészkét, tégláról téglára rakva hordta össze a művelődési háznak szánt épületet.

Minden, amink csak van 50 évvel ezelőtti hegylakók öröksége. A felhagyott szőlőskertek tulajdonosai, mint madár a fészkét, tégláról téglára rakva hordta össze a művelődési háznak szánt épületet.

Akinek nem volt módja két kezével segíteni, téglajeggyel támogatta a munkát. A befejezéshez az MSZMP anyagi hozzájárulásával került sor. Itt volt az első TV készülék a hegyen. De volt jól működő fiókkönyvtár, s minthogy akkoriban az Erdőalja úti iskola tornatermét még nem húzták fel, minden iskolai bálnak, ünnepélynek is a Népház adott helyet. Lassan a Népházból Pártház lett, gondnokkal, takarítónővel és az MSZMP birtokában levő kulccsal. Látogatottsága is rohamosan csökkent. Egyetlen szervezet tartotta fenn máig is folyamatosságát – a helyi Vöröskereszt

Akinek nem volt módja két kezével segíteni, téglajeggyel támogatta a munkát. A befejezéshez az MSZMP anyagi hozzájárulásával került sor. Itt volt az első TV készülék a hegyen. De volt jól működő fiókkönyvtár, s minthogy akkoriban az Erdőalja úti iskola tornatermét még nem húzták fel, minden iskolai bálnak, ünnepélynek is a Népház adott helyet. Lassan a Népházból Pártház lett, gondnokkal, takarítónővel és az MSZMP birtokában levő kulccsal. Látogatottsága is rohamosan csökkent. Egyetlen szervezet tartotta fenn máig is folyamatosságát – a helyi Vöröskereszt

Az Egyesület alapításának apropóját éppen a rendszerváltozás szolgáltatta. Mindazok, akik ismerték az épület Népházból Pártházzá alakulásának történetét, az önjelölt pártok ingatlanává alakulást elkerülendő, politikamentes szervezetet megteremtésére fogtak össze. „Csak annyi téglát veszünk ki belőle, mint amennyit annak idején beletettünk!” – volt az alapítók válasza mindazoknak, akiknek az épületre fájt a foguk.
Mára közel kétszáz család tagja Egyesületünknek. Természetesen a „vár ereje nem a falakban, hanem a védők szívében vagyon”, így az épület használati jogának elnyerése, csak lehetőséget ad az egyesület céljának megvalósítására, melyek:

Az Egyesület alapításának apropóját éppen a rendszerváltozás szolgáltatta. Mindazok, akik ismerték az épület Népházból Pártházzá alakulásának történetét, az önjelölt pártok ingatlanává alakulást elkerülendő, politikamentes szervezetet megteremtésére fogtak össze. „Csak annyi téglát veszünk ki belőle, mint amennyit annak idején beletettünk!” – volt az alapítók válasza mindazoknak, akiknek az épületre fájt a foguk.
Mára közel kétszáz család tagja Egyesületünknek. Természetesen a „vár ereje nem a falakban, hanem a védők szívében vagyon”, így az épület használati jogának elnyerése, csak lehetőséget ad az egyesület céljának megvalósítására, melyek:

  • Helytörténeti hagyományainak ápolása
  • Kulturális értékeink gyarapítása
  • A hegylakók közösségének, összefogásának erősítése
  • Környezetvédelem
  • Információcsere
  • Kiemelt figyelmet fordítunk a gyerekeknek és az idősebb korosztálynak szóló rendezvények klubok szervezésére

Havonta egy, az egész egyesületet megmozgató rendezvényre kerül sor egykor, és ma is.
Ezek közül csak néhány:

  • Óhegy Farsang
  • Dezsőnek meg kell halnia – hagyományos disznótor
  • Tavaszi takarítás a hegyoldalon
  • Majális kockás pléden – a Virágosnyeregben
  • Ki, mit tud? 19 fergeteges számmal
  • Óhegy Napok
  • Ökörsütés
  • Kiállítások sora
  • Táborhegyi Szüret
  • Mikulás a Virágos-nyeregben

Ezen kívül Teleház, Szt. Kristóf Turistaegylet, egykor a Mikka-Makka Játszóház, bridzsklub, szingli-klub, tánciskola, hastánc és kondicionáló torna talál helyet a Népházban, de helyet ad a zárt körű rendezvényeknek is.
Az egyesület pedig egyre erősödött. Nemrég képes volt arra, hogy az egykori kőkereszt helyén parkot építsen, az un. Jablonka parkot, a hegyoldal egyetlen műemlékét a Szt. Donát kápolnát pedig eredeti szépségébe helyreállítsa.
Szócsövünk az ÓHEGY HÍREK, hegyi családhoz ingyenesen eljutó havonta megjelenő lap. Jelentősége a lokálpatriotizmus fejlesztésében rejlik. Rajta keresztül megismerheti mindenki lakókörnyezetét, így lakhelye iránti kötődése, szeretete is megerősödhet.
Mottónk: „Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen.” Sokszor számunkra is meglepő módon szabadul fel, közelebbi és távolabbi szomszédainkból, a már-már elveszettnek hitt együvé tartozás öröme.
Célunk, hogy ne szakadjunk el hegylakók várakozásaitól, sőt velük közösen alakítsuk lakóhelyünket, életterünket, és ezzel mindannyiunk számára élhetőbb környezetet teremtsünk.

  • Helytörténeti hagyományainak ápolása
  • Kulturális értékeink gyarapítása
  • A hegylakók közösségének, összefogásának erősítése
  • Környezetvédelem
  • Információcsere
  • Kiemelt figyelmet fordítunk a gyerekeknek és az idősebb korosztálynak szóló rendezvények klubok szervezésére

Havonta egy, az egész egyesületet megmozgató rendezvényre kerül sor egykor, és ma is.
Ezek közül csak néhány:

  • Óhegy Farsang
  • Dezsőnek meg kell halnia – hagyományos disznótor
  • Tavaszi takarítás a hegyoldalon
  • Majális kockás pléden – a Virágosnyeregben
  • Ki, mit tud? 19 fergeteges számmal
  • Óhegy Napok
  • Ökörsütés
  • Kiállítások sora
  • Táborhegyi Szüret
  • Mikulás a Virágos-nyeregben

Ezen kívül Teleház, Szt. Kristóf Turistaegylet, egykor a Mikka-Makka Játszóház, bridzsklub, szingli-klub, tánciskola, hastánc és kondicionáló torna talál helyet a Népházban, de helyet ad a zárt körű rendezvényeknek is.
Az egyesület pedig egyre erősödött. Nemrég képes volt arra, hogy az egykori kőkereszt helyén parkot építsen, az un. Jablonka parkot, a hegyoldal egyetlen műemlékét a Szt. Donát kápolnát pedig eredeti szépségébe helyreállítsa.
Szócsövünk az ÓHEGY HÍREK, hegyi családhoz ingyenesen eljutó havonta megjelenő lap. Jelentősége a lokálpatriotizmus fejlesztésében rejlik. Rajta keresztül megismerheti mindenki lakókörnyezetét, így lakhelye iránti kötődése, szeretete is megerősödhet.
Mottónk: „Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen.” Sokszor számunkra is meglepő módon szabadul fel, közelebbi és távolabbi szomszédainkból, a már-már elveszettnek hitt együvé tartozás öröme.
Célunk, hogy ne szakadjunk el hegylakók várakozásaitól, sőt velük közösen alakítsuk lakóhelyünket, életterünket, és ezzel mindannyiunk számára élhetőbb környezetet teremtsünk.