Erdőalja útAz Erdőalja út a Zúzmara és Széphegy utca találkozásától a Virágosnyereg útig fut, mintegy 3 km hosszan. Nevét 1935. április 3-án kapta. Ebben az évben a Hegyvidék hét utcáját neveztek el a trianoni békeszerződés következtében Magyarországról leszakadt területek településeiről. Így kapott nevet többek között például a Farkastorki lejtó, a Körtvélyes utca, a Toronya utca, a Jablonka út is. Az Erdőalja út a nevének eredetéről még nem rendelkezünk hiteles forrással, de az eddigi kutatás alapján feltehetően a Romániában fekvő Erdőalja (Sub Pădure) településről kapta, mely ma Vámosgálfalva része, Maros megyében. A falvacska a trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Radnóti járásához tartozott.
Nem kizárt azonban az sem, hogy nevét a Szlovákiában található Erdőalja (szlovákul Podhorie) településről kapta. Az egykor önálló falu ma a tőle 4,5 km-re fekvő Bolesó település része, mely a Trencséni kerületben, az Illavai járásban található.
 
II. Rákoczi Ferenc ált.iskolaAz utcanevek elhatározásánál, a településnevek közül feltehetően azért ez a dűlőút kapta Erdőalja nevet, mert akkoriban az út hosszú szakaszán, egészen az erdő aljáig felnyúló telkeket lehetett megközelíteni. Közel száz éve Óbuda hegyvidékén is megjelentek a kisvendéglők és kiskocsmák, melyek közül az egyik leghíresebb az Erdőalja út 15. sz. alatt található Rosner kocsma és szatócsüzlet volt, melyet főleg kirándulók és egy ganz gyári társaság látogatott rendszeresen. Általában hideg falatokkal várták a vendégeket, meleg ételt csak külön megrendelésre készítettek. A történelmi események hatására 1950-ben bezárattá.
 
Krasznai csárdaAz 1930-as évek elején, az akkor még névtelen dűlődút (Erdőalja út), és a Farkastorki-árok (ma Hedvig utca) kereszteződésénél épült a Testvérhegyi Csárda. Célközönsége a helyi lakosság, valamint a Hármashatár-hegyre kirándulók voltak. Az alsó szinten konyha, söntés és étterem funkcionált, míg az emeleten két vendégszoba várta a megpihenni vágyókat. A helyben történő fogyasztás mellett „utcán át” való italkimérés is volt, azonban a csárda nem hozta meg azokat a bevételeket, amelyeket a tulajdonos várt volna. A II. világháború után tulajdonosváltás történt. Az új üzemeltetők, a „dalos kedvű” Krasznai József és családja, folytatták elődeik tevékenységét. A telken még istállót is építettek, amelyben tehenet tartottak, hogy friss tejjel is szolgálhassanak. A remélt siker elmaradása miatt az étterem az 1950-es évek elején szintén bezárt. Az addig csak kirándulóterületként funkcionáló utca és környéke ekkortájt kezdett beépülni. 1955. november 5-én buszjáratot indítottak 37E jelzéssel a Miklós utca és az Erdősor út között, mely 1977 óta 137-es jelzéssel közlekedik, a Szentlélek tértől. Az Erdőalja út 5. szám alatt működik az Óbudai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, melynek építése 1942-ben kezdődött szülői indítványozásra, a tanítás pedig 1949-től indult el folyamatos magas színvonalú oktatással, sokrétű szakkör-, sport- és programkínálattal. Az iskola idén ünnepli működésének 70. évfordulóját.
 
Erdőalja ABCAz Erdőalja ABC az 1960-es évek elejétől működik a Farkastorki lejtő becsatlakozásánál. Az un. „Kisábc” a helyiek minden igényét kielégíti, legyen szó egy finom reggeli kávéról, szendvicsről, a mindennapi bevásárlásról, vagy egy baráti találkozóról a hangulatos padokon. Akik egykoron a dűlőúton sétáltak szőlőskerteket láttak, egy évszázaddal később hétvégi házakat. Akik ma erre sétálnak egy-két lakásos családi házakat látnak, de ahogy a Hegyvidék több utcája, úgy az Erdőalja út is újabb átalakulás előtt áll. Elbontásra kerülnek a régi családi házak, helyükön új többlakásos épületek épülnek. Vajon egy következő generáció mit fog látni az utcán sétálgatva?
 

A teljes, fent is olvasható dokumentum PDF formátumban
is olvasható vagy akár letölthető honlapunkról.

© 2021 Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete - minden jog fenntartva