Újlak I. Téglagyár és a bánya története

Nagybátony-Újlaki, vagy Újlaki téglagyár
Budapest III. kerületében 12 olyan helyet ismerünk, ahol rövidebb-hosszabb ideig téglát és tetőcserepet készítettek. Ezt az a nagymennyiségű és nagy kiterjedésű agyagkészlet tette lehetővé, amelyet már a római korban is használtak.
A legkorábbi alapítású, és leghosszabb ideig, 234 évig működött a Margit kórház északi szomszédságában fekvő téglavető-téglagyár. Ezt 1737-ben az akkor Óbudát birtokló Zichy család feje, az özvegy Zichy Péterné alapította. (téglajele: GSB)
Őt követte fia, gróf Zichy Miklós (téglajele: CNZ), majd özvegye Berényi Erzsébet. (téglajele: CEZ-CEB)
Közben felépült a mellette álló dombon a máriacelli kegyszobor másolatát, a Kiscelli Madonnát őrző templom, amelyről az itt található agyagot ’kiscelli’-nek nevezték el a XIX. században.
Az óbudai uradalom - és benne a téglavető – 1766-ban a Kamara tulajdona lett, és ettől kezdve közel 120 éven át az OB – ’Oppidum Budensis’ jelet használták, számtalan változatban. (téglajele: OB)
Közben Újlak akkori határánál, a Nagyszombat utcánál, egy korábbi téglavetőből kialakult Kunwald Jakab téglavetője és gyára, melynek többféle jelváltozatát ismerjük. (téglajele: J-Címer-K).
Ezt a téglagyárat vette meg az 1869-ben alakult Újlaki Tégla és Mészégető Rt. (Újlaki Rt.), amelynek nagy, kettős telepe volt. (téglajele volt az ’Újlaki T.GY.’). A századforduló után itt már jobbára csak meszet égettek.
Közben Óbudán a Kiscelli mellett megalakult az ’Ofner Vereinigte Brennerei’ (téglajele: OFVB), illetve a Murschell féle ’I. Óbudai téglagyár Rt.” (téglajele: OB-címer-Rt).
Az 1888-ban ill. 1891-ben mindkettőt megvette az Újlaki Rt., melynek itt is nagykiterjedésű „alsó gyára” volt a Bécsi és Vörösvári utak között. Az Újlaki ez időtől itt gyártotta a téglát (téglajele: UTG), majd a tetőcserepet (hódfarkú-, szalag-, préselt-) és számtalan másféle termékét.
Az Újlaki Rt. 1928-ban beolvadt a Nagybátonyi Kőszénbánya Rt.-be, és ettől kezdve „Nagybátony-Újlaki” néven működött az államosításig. (téglajele: NT)
Az 1930-as évek elején nagy változatossággal indult meg a különböző méretű, lyukacsos ’sejt-téglák’, válszfaltéglák gyártása, és az acélgerendák nélküli, kerámia béléstestekből kialakított födémrendszerek kidolgozása.
Az államosítás után a téglagyárakat különböző csoportosításokba – trösztökbe, egyesülésekbe - besorolva irányították. Ezeken belül volt az É. M. Budai Tégla és Cserépipari Vállalat, melynek vezető gyára volt az egykori „Nagybátony-Újlaki” gyár, a hozzá tartozó másik 10 üzemmel együtt. A téglagyár ekkor kapja az Újlaki I. telephely cégjelzést.
1953-ban felszámolták az ’alsó-gyárat’. Helyén 1959-re megépült a szakorvosi rendelőintézet, 1964-re a kísérleti lakótelep, majd 1974-re befejeződött a terület paneles beépítése.
1973-ban a ’felső-gyár’ is beszüntette működését. A következő évtizedekben a gyár épületeit lebontották, helyére épült a Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskola, a Praktiker Áruház és a Stop & Shop üzletház.
A felhagyott bánya tömedékelése folyamatosan történt. Kevés háztartási szeméttel együtt nagy tömegű épületbontási anyag, majd a metró építéséből származó talaj került a területre.
Már a bányaművelés kezdetétől a peremeken csúszások kezdődtek. A bányaművelés előrehaladtával a csúszások hátrarágódása megindult, emiatt termő területek – szőlők, gyümölcsösök – és épületek kerültek veszélybe, pusztultak el. Ezek a mozgások a víz hatására jöttek létre. A forrásvíz a lejtőtörmelékben feláztatta a vízzáró agyagréteg felszínét, amelyen a lejtőtörmelék megcsúszott. A veszély egyes területeken ma is fennáll.
A bánya rekultivációja 1997-ben indult. A legsürgetőbb feladat a Perényi lejtő további leszakadásának megakadályozása volt. Ennek megfelelően az első ütemében megvalósult a felszíni és felszínalatti vizek elvezetését biztosító csatornarendszer a Perényi úti befogadóból kiindulva.
A rekultiváció második ütemében elkészült a felszín alatti vízelvezető rendszer és a 85 Ha vízgyűjtő területtel rendelkező Remetehegyi árok. Ezt követően kiépült a terület felszíni vízelvezető rendszere, a csatlakozó tereprendezésekkel együtt. Ilyenek:
- az illegálisan átvezetett szennyvizek miatt leszakadt Perényi út átépítése.
- a Bécsi út – Váradi út kereszteződésében a távhővezeték lesüllyesztése
- a Váradi út új szakasza alatti csatorna kiépítése az áruházak között.
A tereprendezés keretében olyan felszín kialakítására került sor, amely elősegíti a terület későbbi hasznosítását sportcentrum céljára. Kialakult továbbá a Váradi utca folytatásaként épülő út tereprendezése is.
Megtörtént a Tégla árok zárt szakaszának rendbehozatala, a Szakközépiskola felső telekhatára mentén épült burkolt árok helyreállítása. Elkészült a majdani Váradi utca menti és a Remetehegyi út menti földárok. A ma már park területének belső útjai mentén árkok biztosítják a csapadékvíz elvezetését a Remetehegyi árokba, és a Tégla árokba.
A terület rekultiválása 2000. októberében fejeződött be. A bánya területén kiépült parkban ma az Academy Golf Budapest klubháza, étterme és city-golf pályája üzemel.
 
(Készült Kádár József előadása és a rekultiválást végző Feneberg-Újlak Kft. műszaki átadási  jegyzőkönyve alapján) 

Téglagyár 1985 és 2008-ban

Az 1895-ben készült térképen, a Bécsi út hegy felőli oldalán, jól látszik a Zichyek által alapított Kiscelli Téglagyár, mely ekkor már az Újlaki Rt. tulajdona volt. Bécsi úttól nyugatra az Újlaki Rt. cserépgyára, keleti oldalán az un. „alsó gyár”, ahol az egykori mezőgazdasági területen téglaszárítók és téglaégetők épültek.
A 2008-ban készült térképen jól látható az elmúlt évtizedben épült Szakközépiskola, Praktiker áruház és a Stop&Shop áruház. Az „alsó gyár” helyén pedig lakótelepek épültek. A hegyoldalon régi utcák egy része eltűnt. Új utca a Perényi lejtő, és a Váradi utca, mely a legújabb tervek szerint a Kolostor utca irányában kiépül.

© 2021 Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete - minden jog fenntartva