A Kiscelli stációk 1996 évi felújítása


A Kiscelli Kálvária stációinak 1996. évi felújítását a Német Kisebbségi Önkormányzat szervezte. A felújítás munkálataira Vályi Csaba festőművész, Boronkai Márta építőszobrász művészházaspárt kérte fel. A felújítás költségeit Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata állta.
A művészeket áldatlan állapotok fogadták. A 14 stációból volt, amelyik a földön hevert, hat hiányzott, nyolcnak pedig csak egyes elemei voltak a helyszínen. Egy stáció eredetileg 5 elemből állt, ezüsthegyi kvarchomokkőből kifaragva. Az eredeti 14 stáció 70 eredeti eleméből a történelem során mindössze 13 maradt meg. Ennyit találtak a helyszínen. A többi mind betonból készült, kép pedig már egyetlen képfülkében sem volt.
A helyreállítás során a hiányzó stációkat, vagy a meglévők hiányzó elemeit műkőből készítették el. A kálvária II. III. IV. VII. VIII. stációk teljes egészében, de a többi stáció hiányzó elemei is műkőből készültek el, a még fellelhető eredeti minták alapján. A műkőbe színezőanyagot kevertek, hogy minél inkább megközelítsék az eredeti kő enyhén vöröses színét. A munkában társai voltak Hegybíró György és Grósz Gyula a Képzőművészeti Vállalat építőszobrászai, akik segédeikkel a pestlőrinci műhelyben készítették el a kisebb méretű műkőelemeket, és szállították az akkor még szinte járhatatlan Doberdó úton a helyszínre. A nagyobb méretű elemeket már a helyszínen gyártották le, és munkálták meg.

II. stációkép grafikai terve

II. stációkép grafikai terve

III. stációkép grafikai terve

III. stációkép grafikai terve

IV. stációkép grafikai terve

IV. stációkép grafikai terve

I. stációkép grafikai terve

I. stációkép grafikai terve

II. stációkép grafikai terve

II. stációkép grafikai terve

IV. stációkép grafikai terve

IV. stációkép grafikai terve

Vályi Csaba tablóinak színterve

Vályi Csaba festőművész a képeket egy előregyártott, 2 cm vastag, acélhálóval erősített műkőlapra festette, az akkor erre a célra legalkalmasabbnak ismert, finn Tikkurilla homlokzatfestékkel, hogy a képek az időjárás viszontagságainak jól ellenálljanak. A festék az esőt jól lepergette, de a műkőlapból származó párát nem tudta átereszteni, ami a képeket sajnos több év után károsította. A tikkurilla festék azzal a kötöttséggel járt, hogy az egyes színek keverését előre meghatározott színkód alapján a kereskedőnél kellett kikeverni. A helyszínen további színárnyalat keverésére már nem volt mód. Ez azonban nem jelentet gátat, mert Vályi a síkban való gondolkodás Giottoi irányzatát követte. A stációképek közül különösen a III. IV. VI. VII. stációk képei álltak közel szívéhez.

Az átadás 1996. szeptember 8-án történt. A stációk fel voltak virágozva, sokan jöttek össze. A felújítás eredményeként 1996-ban újra létrejött az a szakrális útvonal, amit a hívek gyakran jártak végig. A stációkat azonban hamarosan tönkretették, a képeket festékkel lefújták, összefirkálták, egy év után mind javítani kellett. 

© 2021 Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete - minden jog fenntartva