Találkozó: október 10-én, szombaton, 10 órakor az Erdőalja úti iskolánál.
A vállalkozó kedvű hegylakókat kocsival visszük különböző kiindulópontokra, ahonnan előre meghatározott útvonalon gyűjtenek és érkeznek a Népházhoz.
Kesztyűt, eső esetén jó cipőt mindenki hozzon magával, zsákot biztosítunk!
A megfáradt szemétgyűjtőket főtt virslivel várjuk a Népházban
 

Színek és Szamuella
A J-art kiállítása október 9. péntek, 18.30 h. 
Mi a kedvenc színed és mit árul el rólad? Tudod-e, hogy milyen színű autók szenvedik a legtöbb és a legkevesebb balesetet? Mi az a királykék, és milyen színnel spórolhatnál a fűtésszámlán?
Bizony a színek sugárzó energiák, amelyek hatnak ránk, akár van tudomásunk róla, akár nincs.
Idén harmadszor kerül bemutatásra a J-art rajz- és festőtanoda évi termése. A jobb agyféltekés módszer és az optikai illúziók után, a hétvégi munkák segítségével most a színek birodalmába teszünk kirándulást. 
 

Lafferton Zsolt fotóművész kiállítása
Tranzit+ cimmel, a Táborhegyi Népházban
Megnyitó: Szeptember 25-én, pénteken, 18.30 órakor.
Köszöntőt mond: Seres János szobrászművész.

A pillanat kimerevítése, rögzítése. Észlelésre és gondolkodásra késztet. Megállít, szembefordít az idővel. Pillanatok, amelyek mellett elsietünk, s amelyeken áthaladunk. Apró történések, mindennapi történetek. Maga az élet. (A kamera ezen és túloldaláról...)” – L. Zs.

Kálváriák szerepe a tájkarakter meghatározásában
Csemez Attila professzor előadása az „Ars Sacra Fesztivál- 2015” keretében,
szeptember 24-én csütörtökön 18.30 órakor, a Táborhegyi Népházban
Ahány kálvária, annyi sajátos és karakteres tájkép létezik. Telepítésüknél a táji adottságokhoz való illeszkedés sokfélesége tapasztalható.
Magyarországon a kálváriák létesítése széles körben a török kiűzése után kezdődött. Jóllehet a nyugati országrészben már 1647-től Modorfalván, Besztercebányán, Sopronbánfalván, valamint Fiumében létesítettek kálváriákat. A hazai kálváriák legtöbbje a barokk művészetet követi. Fő elemei a keresztút (stációk), a golgota (Krisztus és a két lator) és a kápolna. A XVII–XVIII. században a kálváriákhoz gyakran remetelak is épült.
„Óbudán nőttem fel. Édesanyám sokat vitt a...

Tovább »