Színek és Szamuella
A J-art kiállítása október 9. péntek, 18.30 h. 
Mi a kedvenc színed és mit árul el rólad? Tudod-e, hogy milyen színű autók szenvedik a legtöbb és a legkevesebb balesetet? Mi az a királykék, és milyen színnel spórolhatnál a fűtésszámlán?
Bizony a színek sugárzó energiák, amelyek hatnak ránk, akár van tudomásunk róla, akár nincs.
Idén harmadszor kerül bemutatásra a J-art rajz- és festőtanoda évi termése. A jobb agyféltekés módszer és az optikai illúziók után, a hétvégi munkák segítségével most a színek birodalmába teszünk kirándulást. 
 

Lafferton Zsolt fotóművész kiállítása
Tranzit+ cimmel, a Táborhegyi Népházban
Megnyitó: Szeptember 25-én, pénteken, 18.30 órakor.
Köszöntőt mond: Seres János szobrászművész.

A pillanat kimerevítése, rögzítése. Észlelésre és gondolkodásra késztet. Megállít, szembefordít az idővel. Pillanatok, amelyek mellett elsietünk, s amelyeken áthaladunk. Apró történések, mindennapi történetek. Maga az élet. (A kamera ezen és túloldaláról...)” – L. Zs.

Kálváriák szerepe a tájkarakter meghatározásában
Csemez Attila professzor előadása az „Ars Sacra Fesztivál- 2015” keretében,
szeptember 24-én csütörtökön 18.30 órakor, a Táborhegyi Népházban
Ahány kálvária, annyi sajátos és karakteres tájkép létezik. Telepítésüknél a táji adottságokhoz való illeszkedés sokfélesége tapasztalható.
Magyarországon a kálváriák létesítése széles körben a török kiűzése után kezdődött. Jóllehet a nyugati országrészben már 1647-től Modorfalván, Besztercebányán, Sopronbánfalván, valamint Fiumében létesítettek kálváriákat. A hazai kálváriák legtöbbje a barokk művészetet követi. Fő elemei a keresztút (stációk), a golgota (Krisztus és a két lator) és a kápolna. A XVII–XVIII. században a kálváriákhoz gyakran remetelak is épült.
„Óbudán nőttem fel. Édesanyám sokat vitt a...

Tovább »
 
Gyakran vetődik fel hegyi örökségeink között a szőlőművelés. Pedig mai korunk meghatározói az egykori Bécsi út menti téglagyárak, az un. Újlak I. Újlak II. és Újlak III. (Bohn, Viktória, Dracshe) téglagyárak. A bányáik mélyen benyúltak a hegyoldalba, megváltoztatva annak vízrendszerét, talajmechanikai adottságait. De ezekről több alkalommal jelentek meg ismertető cikkek lapunkban. A bányák dolgozói a „cegaj”-ban laktak, de a cegaj felszámolásakor többen a hegyoldalra költöztek, leginkább bérlőként éltek többlakásos családi házakban. Többen ma is itt laknak.
Tervünk az, hogy emléket állítsunk ezen téglagyáraknak, elsősorban termékeik bemutatásával, amelyek lényegében meghatározták építkezéseinket is. Állandó jellegű, szabadtéri kiállításra gondolunk, amely a Népház déli homlokzatán lenne elhelyezve. A kiállításhoz szükséges...
Tovább »