A kápolna építése - 1781


Szent Donát kápolnaA hagyomány szerint egy óbudai szőlősgazdát a hegyen ért hatalmas vihar szekerével együtt elsodorta az útról. Szerencsés megmenekülése emlékére építette a Szt. Donát kápolnát. Hogyan is történhetett ez az építés? Tanúskodik erről az az 1781-es dátumú elszámolás, amely valószínűleg az év nyarán, az építkezés közben íródott, és amelyet ma a Fővárosi Levéltár őriz.

Az építtetők 1781. február 21-én kaptak építési engedélyt a kápolnára. Óbuda városa ugyanazon év augusztus 3-án pedig vállalta a már felépült kápolna további gondozását. Eszerint az épület igen rövid idő, alig néhány hónap alatt épült meg.
A fent említett elszámolás az építkezés kiemelkedő fontosságú dokumentuma. Ennek első részében az építkezésre adakozók listáját találjuk, összesen 87 forint 55 krajcár gyűlt össze.  
 
Halacsy térképA legtöbbet az óbudai Szegény (meghalt) Lelkek testvéri társasága adta: 50 forintot. Az egyéni adakozók közül kiemelkedett Wolfgang Schebők (10 forint 37 krajcár), öt polgár egyformán 4 forinttal támogatta az építkezést: Johan Ernst, Johan Obmaur, Lorentz Schuster, Michael Ekher és Michael Reinbrecht. Ezen kívül Lorentz Durscht l forintot, Mich(ael) Ebner 4 forint 18 krajcárt, Georg Danaberger pedig 2 forintot adományozott.
(Ez utóbbi két személy valószínűleg nem volt polgár, mert nevük előtt a Herr nem szerepel.)
 
Az irat következő oldalán a kiadások szerepelnek (összesen 107 forint 26 krajcár). Ezek között először az építőanyagok és szállítási költségeik: a hat szállítmány mész 19 forint 30 krajcárba került. (Michael Jäknak-Jägernek még 3 forintot erre extra kiadásként is), a homokért Nikolaus Arnagynak 5 forintot fizettek. A kőműves (akinek nevét sajnos az irat nem közli) 10 forint 30 krajcárt kapott, a habarcskeverésért 7 forint 15 krajcárt, az ácslegényeknek 7 forint 39 krajcárt adtak.
A kápolna Szt. Donát kegyképének fontosságát jelzi. A sajnos meg nem nevezett festő 12 forintot kapott művéért, rámája 36 krajcárba, ennek aranyozása viszont 8 forintba került. A zsindelyre, lécezésre a szögekkel 2 forint 15 krajcárt adtak ki, a boltozat zsaluzó formáiért 51 krajcárt, egy pár fehér lábért /wels wadl/ 20 krajcárt fizettek. A legtekintélyesebb summát, 30 forintot, az egyetlen név szerint szereplő mester, Johann Mangl kapta a torony építéséért. Johann Máchael Mangl más építkezéseken is foglalkoztatott óbudai ácsmester volt, 1795-ben az Óbudai Plébániatemplom sekrestye bővitéséhez készített fedélszéktervet. Egy Mangl nevű mester írta alá 1780-ban a várbeli új Teleki-palota tervét is. A kiadások 19 forint 31 krajcárral múlták felül a bevételt.
Az irat harmadik lapja a még kifizetendő munkákat sorolja fel, amely még további, igen tekintélyes összegre: 117 forint 14 krajcárra rúgott. A tégláért 42 forint 59 krajcárt kellett még fizetni, a fáért 18 forint 45 krajcáét, az asztalosnak 11 forint 21 krajcárt, a lakatosnak 23 forint 39 krajcárt, a kőművesnek pedig még 20 forint 30 krajcárt. Az épitést nyilván Óbuda városa fejezte be, amely az épület kezelését 1781. augusztus 3-án átvette.
Az elszámolásban nem szerepel az alaptest és a kőfal anyagköltsége. Ez alátámasztja az idei feltárásainkat, miszerint az alaptest és a falazat, a környékről gyűjtött mészkő anyagú, un. darabkőből, terméskőből készült.
Ki lehetett valyon az a derék szőlősgazda, aki a kápolnát építette? Arról szól-e a legenda, aki a legnagyobb összeget tette a kalapba, vagy az, aki az adományok feletti többletköltséget kifizette? Vagy az, aki lobbyzott a kápolna megvalósításáért? Nem tudni. Az biztos, hogy a kápolna egy nagy összefogás eredménye, sokak ingyenes, vagy fizetett munkája fekszik benne. Eredményük megőrzése a mi kötelességünk, akármilyen költségen.
(Forrás: Budapest Főváros Levéltára, V/1.b. Óbuda Város Tanácsának 334. számú irata, és Farbaky Péter „Szt. Donát kápolna Tudományos dokumentációja".)
 
Kápolna a Farkastorki árok felőlA Szent Donát kápolna és környezete a Farkastorki árok felől, az 1800-as évek végén (BTM Kiscell 31.174). A képen látható felső kanyar feletti szakasz egyezik a mai Farkastorki út nyomvonalával. Nagy vihar esetén az árok menti út könnyen víz alá kerülhetett.
 

© 2021 Óbuda-Hegyvidékiek Egyesülete - minden jog fenntartva

Website was designed with Mobirise